Gondolat Kiadó

Boross Imre: Visszaemlékezés a változó világra

Pártok és politika

Boross Imre, a rendszerváltó elit egyik érdekes egyénisége, 1988 őszén kapcsolódott be a Független Kisgazdapárt újjászervezésébe. A párt megbízottjaként részt vett az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain. 1989 decemberében a pártvezetőséggel való vitái miatt kilépett a kisgazdapártból, s részt vett a Nemzeti Kisgazdapárt megalakításában, amelynek egyik vezetője, majd főtitkára lett. 1994-ben visszavonult az aktív politizálástól. Emlékiratában összefoglalja pályájának legfontosabb állomásait és tanulságait. Találó jellemzést ad a kisgazdapárti pártvezetőkről, s beszámol a kisgazdapártot megosztó politikai, generációs és személyi ellentétekről, a frakcióharcok különböző fordulatairól. Az emlékiratot számos eredeti, a szerző személyes irattárából származó kisgazdapárti dokumentum egészíti ki.

360 oldal

Ár: 3450.- Ft

RÉSZLET

III.

1944–1945: két megszállás Magyarországon. A többpártrendszer újjászületése.

1944. március 19-én bekövetkezett a német megszállás.33 Pár hét múlva már sárga csillagot kellett viselniük a zsidóknak, és kijelölték a gettó helyét is valahol a Thököly Imre utca, Mátyás király út, Zrínyi Ilona utca, Batthyány utca által határolt területen. Magas palánkkal zárták el ezt a területet a város többi részétõl.34 Sok keresztény ember még ekkor is tartotta zsidó barátaival a kapcsolatot. Apámnak nemegyszer mondták a városban: hallottam, hogy tegnap csillaghullás volt az irodában. Május közepén megkezdõdtek a deportálások. Apám néhány nappal ezt megelõzõen még találkozott számos régi barátjával, így egye bek között iskolatársával, háziorvosunkkal, Perényi Manóval, meg a hûséges ügyféllel, a Shell-kirendeltség vezetõjével, Magyar Lajossal. Akkor nem gondolták, hogy utoljára látják egymást.

Hitler formálisan zsidó munkaerõt kért, amelyet – a megszállást követõen a német kívánságnak megfelelõen – a Sztójay35 által vezetett magyar Quisling-kormány36 készségesen teljesített. Júniusra azonban kiderült, hogy az elhurcoltak döntõ többségét Auschwitzban és egyéb haláltáborokban, gázkamrákban elpusztították. Ez volt a holocaust. Július 8-án a kormányzó ugyan leállította a zsidódeportálásokat, de akkorra a vidékieket már elvitték. A budapesti 120–150 ezer zsidó honfitársunk azonban Horthy Miklós intézkedése következtében megmenekült. Merész lépés volt ez az államfõ részérõl, amit az is tetézett, hogy a deportálások újrakezdése esetére katonai erõ bevetését helyezte kilátásba. Ezt a magatartását Thomas Sakmyster amerikai történész így jellemzi: Horthy fellépése példa nélkül áll a holocaust történetében: a kormányzón kívül soha egyetlen vezetõ sem tudott katonai erõk bevetésével fenyegetõzve véget vetni a zsidók deportálásának.37

Október 15-én megtörtént a nyilas-hatalomátvétel Szombathelyen is. A front közeledtével a város negyvenezres lakossága közel száz ötvenezerre duzzadt. A hatalomátvétel után két nappal, a kora délelõtti órákban árpádsávos karszalagot viselõ párt szolgálatos nyilasok csöngettek be hozzánk. Négyen voltak. Apámat elvitték. Anyám azonnal rohant Gyetvay József ezredeshez, a parancsnok hoz, aki fölháborodva telefonált a legkülönfélébb helyekre, hogy miként vihetnek el, tartóztathatnak le egy katonatisztet.

– Ha bármi bûnt elkövetett, majd a hadbíróság ítélkezni fog – harsogta a telefonba.

Estére szabadon engedték. Hadbírósági eljárás nem lett. Az év vége szomorú volt minden igaz magyar ember számára, aki tudott a történtekrõl. Szomorú volt a szenteste is: az evangélikus lelkész tiltakozása ellenére ekkor végezték ki Bajcsy-Zsilinszky Endrét38 Sopronkõhidán. Isten szeme mindent lát – voltak utolsó szavai, ami kor a hóhér a nyakára dobta a kötelet. Ezen a napon mindig vissza emlékszem arra a férfira, akivel ’41 nyarán pálkövei szerény nyaralójában édesapám kíséretében kis idõre találkozhattam.

33 Az esemény ötvenedik év fordulóján Boross Imre újság cikkben elevenítette fel a német meg szálláshoz vezetõ belpolitikai történéseket, lásd a III/4. sz. dokumentumot.

34 Hacker Iván: A szombathelyi gettó. In Mondjátok el, mi történt. Szerk. Rá kos Imre – Szita Szabolcs – Verõ Gábor. Ex Libris Kiadó. Budapest, 2004. 79–209. [A szerzõ jegyzete.]

35 Sztójay Döme (1883–1946): katonatiszt, politikus. Hírszerzõ; majd kémelhárító vezér - kari fõtiszt. 1936–1944 között berlini nagykövet. A német megszállás alatt, 1944. március 22. és augusztus 29. között miniszterelnök és külügyminiszter. 1946-ban háborús bûnösként kivégezték.

36 Vidkun Quisling norvég fasiszta pártvezetõ, 1940-ben, majd 1942 és 1945 között miniszterelnök, az általa vezetett náci bábkormány után nevezik a Harmadik Birodalommal kollaborálókat „quisling”-eknek.

37 Thomas Sakmyster: Horthy és a holocaust. Rubicon, 200. 1–2. sz. 64–70. [A szerzõ jegyzete.]

38 Bajcsy -Zsilinszky Endre (1886–1944): jogász, publicista, politikus. 1918-tól antikommunista, nemzeti radikális, fajvédõ szervezetek tagja, folyóiratok munkatársa. 1923-ban részt vett a fajvédõ párt megalapításában. 1930–1931-ben megszervezte a Nemzeti Radikális Pártot, amely 1936-ban egyesült az ellenzéki FKGP-vel; 1939-ben e párt színeiben választották országgyûlési képviselõvé. Az antináci, háborúellenes politizálás és publicisztika jellegzetes alakja. A német megszállás napján, 1944. március 19-én fegyverrel fogadta lakásán a Gesta -pót, õsszel kiszabadulva a börtönbõl fegyveres ellenállást szervezett. 1944. november 23-án a nyilasok elfogták, egy hónappal késõbb kivégezték.