Share |

Címkék

Címkefelhő

Gondolatblog

2010.02.04. 15:32 zaphodbb

Tizennégy tanulmány

Címkék: ajánló könyv gondolat kiadó társadalomtudomány fejezetek szociologia politologia

SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK ÉS MOZGALMAK MAGYARORSZÁGON (1919–1945)

Szerkesztette: Szilágyi Csaba

A kötetben tizennégy tanulmány található, melyek négy téma köré csoportosulnak (ezek egyben a könyv fejezetcímei): 1. Szociálpolitika, 2. Társadalmi kihívások - keresztény reakciók, 3. Katolikus szociális útkeresők - gyakorlati megoldások, 4. Szociális és karitatív tevékenység. A kötet tanulmányait a szegénység szó kapcsolja össze, amely kifejezés a két világháború között a létminimumot jelentette, s olyan alapvető fogalmak kapcsolódtak hozzá, mint a földbirtok-politika, a szegénygondozás, a kereszténység, a családpolitika vagy a szociális - és karitatív tevékenység.

303 oldal

Ár: 2950.- Ft

 

 

RÉSZLET

Hámori Péter

UTAK AZ ORSZÁGOS NÉPÉS CSALÁDVÉDELMI ALAPHOZ

(MI IS AZ A MODERN SZOCIÁLPOLITIKA?)

Az 1940. évi XXIII. törvénycikkel életre hívott Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) a magyar szociálpolitika történetének legnagyobb hatású, részleteiben is legvégiggondoltabb akciója és szervezete volt. Fönnállásának és működésének alig harmadfél évéből az utolsó egy-másfél év a világháborúnak minden mást maga alá gyűrő időszakára esett. Legalább harmincezer családot részesítettek juttatásban, és ami ennél sokkal többet jelentett, vontak be egy szociálpolitikai folyamatba (és ebből legalább 11 500–12 000 család nagy értékű családi házjuttatásban részesült).1 Emellett az ONCSA annak a paternalistának nevezett szociálpolitikai irányzatnak volt (talán) utolsó magyarországi megjelenése, melynek egyik központi elve volt, hogy a juttatottól a társadalom – illetve a közigazgatás –, mely a segítséget adta, joggal kívánhat ellenszolgáltatást: ellenszolgáltatást nem annyira pénzben vagy anyagiakban, hanem viselkedési, magatartási minták követésében.

Ha a szociálpolitika történetét vizsgáljuk, a kezdeteket mentalitástörténeti szempontból valószínűleg az érett középkor városi szegényszabályzataiban lelhetjük fel.2 Ezekben a későbbi, szegénységgel kapcsolatos elképzeléseknek a legtöbb eleme már megjelenik. Kezdettől jelen volt például a szegénységgel, a szegényekkel és azoknak leginkább körülírható, társadalmi szempontból leginkább marginalizálódott és nem utolsósorban a leginkább látható, vizuálisan is nyomon követhető csoportjával, a koldusokkal kapcsolatban az osztályozás, az elkülönítés, az ennek csak részben ellentmondó társadalmi (re)integrálás, vissza- vagy beillesztés, a nevelés, irányítás, fegyelmezés, alávetés, végső soron pedig a csoport megszüntetésének (vizualitása, láthatósága vagy akár fizikai léte felszámolásának) a szándéka. Mindezek a középkori városszabályokból egyértelműen láthatók, azonban e helyütt inkább egy hazai, 1816-ban kiadott jogszabály, rendelet alapján teszünk kísérletet bemutatásukra.

 

1 Az ONCSA történetének mindmáig egyetlen alapos összefoglalóját lásd Berey Katalin: Szociálpolitikai kísérlet Magyarországon a 40-es évek elején. Bp. 1981. (Szociológiai füzetek 25.); Berey ennél lényegesen alacsonyabbra teszi a rendszerbe bevont családok számát; mi az adatainkat az alábbi forrásokból közöljük: a Külügyminisztérium Béke-előkészítő Irodájának felmérésére lásd Magyar Országos Levéltár (=MOL) XIX–J–1–a. 58. dob.; egy, a második világháború után készült, községi szintű összeírás az ONCSA keretében épült és a háború alatt el nem pusztult házakról lásd MOL – Országos Szociális Felügyelőség iratai, K–566. 2 cs., szám nélkül. Ez utóbbi 10 505 ház adatait tartalmazza, de ezt az adatot egyfelől a megyei levéltárak, az egyes vármegyei közjóléti szövetkezetek iratanyagai alapján, másfelől Kádár Levente 1942-ben lezárt adatgyűjtése alapján korrigáltuk, így kaptuk a 11 500–12 000-es számot. Lásd Kádár Levente: Nép- és családvédelem. Bp. 1943. (Az Országos Szociális Felügyelőség Közleményei, 1.)

2 H. Lampert: Sozialpolitik. Berlin–Heidelberg–New York, 1980.; Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai. Bp. 1998.; Wilhelm Fischer: Armut in der Geschichte. Erscheinungsformen und Lösensversuche der »Sozialen Frage« in Europa seit dem Mittelalter. Göttingen, 1982.; Bronislaw Geremek: Geschichte der Armut : Elend und Barmherzigkeit in Europa. München, 1988; Uő: The margins of society in late medieval Paris. 1987.; Michel Mollat: Die Armen im Mittelalter. München, 1984.; Thomas Fischer: Armut in der Geschichte. Erscheinungsformen und Lösungsversuche der „Sozialen Frage” in Europa seit dem Mittelalter. Göttingen, 1982. 32. skk.; Uő: Städtische Armut und Armenfürsorge im 15. und 16. Jahrhundert. Sozialgeschichtliche Untersuchungen am Beispiel der Städte Basel, Freiburg und Strassburg. Göttingen, 1979. (Göttinger Beiträge zur Wirtschafts und Sozialgeschichte. Bd 4.); Ezeknek a munkáknak némiképp ellentmond a kiváló ókortörténész, Szlávik Gábor közelmúltban megjelent munkája: Szlávik Gábor: „A szegények mindig veletek lesznek.” A szegénység fogalma és társadalmi értékelése az antik szerzőknél. Egyháztörténeti Szemle 2007/2; 3–58.; ez az ellentmondás azonban csak részben látszólagos, mert Szlávik számos idézetéből és saját értékeléséből is az olvasható ki, hogy a késői antik szerzők számára a szegénység kérdése vagy nem létezett, vagy abszolút marginális probléma maradt. Ezt erősíti meg különben Johannes Frerich – Martin Frey: Handbuch der Geschichte der Sozialpolitik in Deutshland. München–Wien, é. n. (Bd. 1. Von der vorindustriellen Zeit bis zum Ende des Dritten Reiches.) 1–3; Georg Wannagat: Lehrbuch des Sozialversicherungsrechts. I. Tübingen, 1965. 42–45.; Bernhard Laum: Geschichte der öffentlichen Armenpflege. Handwörterbuch der Wirtschaftwissenschaften. I. Jena, 1923. 940.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gondolatkiado.blog.hu/api/trackback/id/tr651729439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása