.jpg)
A Kisgyermek című lapban jelent meg Franyó Miklós írása Kontra György: Ezerszer ember: gyermek! könyvéről. Ezt olvashatjátok alant.
Könyvajánló Franyó Istvántól
Az oroszlán is egy macska
Kontra György: Ezerszer ember: gyermek!
„Az oroszlán is egy macska, csak egy kicsit nagyobbacska", idézi Kontra a sok kiadást megért Hármas Kis Tükörből ezt a ta lán még ma is közismert rigmust. De csak azért idézi, hogy bebizonyítsa, mennyi minden bújik meg a méretbeli különbség mögött. Nem az oroszlán és a macska elemzése mondanivalójának lényege, ha nem a felnőtt és a gyermek különbözősége. Hogy a gyermek nem kicsinyített fel nőtt. Mások a gyermek testarányai, test magassága és testtömege nem egyenes arányban nő az életkorával, nagyobb az anyagcseréje, mint a felnőtté, ehhez képest relatíve is kisebb a légzőfelülete és a szíve, valamint a vére is kevesebb. Más a csontjaiban a szerves és szervetlen alkotórészek aránya, tehát a gyermekek más ként terhelhetők, mint a felnőttek, és a szabad — tiszta — levegőn végzett rend szeres (napi több órás!) mozgás az, ami nemcsak a csontvázuk és az izomzatuk, hanem a többi szervrendszer egészséges fejlődését is lehetővé teszi.
Kontra könyvében részletesen bemutatja, hogy a gyermekek intenzív anyagcseréjéhez mennyiségileg és minőségileg is más táplálék kell, mint a felnőtteknek. Relatíve több táplálék, kisebb gyomorba. Tehát többször kell enniük a gyerekeknek — és rendszeresen. Többet mozognak, ezért a több energiát tartalmazó étel számukra a kívánatos, Növekednek, így több építőanyagra, azaz fehérjedús (és nem hájnövelő zsíros és sok szénhidrátot tartalmazó) táplálékra van szükségük, ami ha ki- záróla 9 növényi eredetű, az nem teljes értékű. Ír a gyermekek hormonális és idegi szabályozó rendszerének fejlődéséről is, az ingerek fontosságáról, az érzékszervek egészségének jelentőségéről Külön fejezetet szentel a gyerekek alvásadósságáról Sürgős aludnivalóm van címmel.
És mindezt a hazai szépirodalomból — Adytól Móriczon át Weöres Sándorig - vett példákkal illusztrálja. Mondanivalóját tudományosan hiteles adatokkal támasztja alá, érvelése kristálytiszta és megcáfolhatatlan. Emellett olvasmányosan ír. Jó a stílusa és közérthetően adja elő mondanivalóját. Még a fiziológiában kevéssé járatosak is olyan ismeretekre tehetnek szert e könyvből, melyekhez csak sok utánajárással juthatnak. Kontra könyvének második, az elsőtől csak témájában különböző része a tulajdonságok öröklődésének leggyakoribb kérdéseivel foglalkozik: Kitől örökölte? Fiú vagy lány?, Az Idétlen gyermek, Nézd meg az anyját..., Művészalkat, tudástípus, A fakó leány és a pej legény, öröklés és nevelés, hogy csak néhány címet idézzünk. A stílus ugyanaz, mint az első részben, a tudományos igényesség, hitelesség és a közérthetőség ezeknek az írásoknak is fő jellemzője.
Pedig az öröklés vegyi titkosírása, az öröklődés mendeli törvényei vagy a nemi kromoszómák kombinálódása nincsenek olyan kézzelfogható közelségben senkihez, mint az első részben leírt gyermekek ruhája, iskolatáskája, étele, szemüvege, ágya stb. De ezeknek az öröklődéssel kapcsolatos írásoknak az elolvasása után mindenki számára világossá válik, hogy miért mondhatja — Petőfivel egybehangzóan — Kontra: „akik az előítéletek rabjai, azok szikrát vet fogam között a szó — megérdemlik az ostoba vagy a gonosz nevet, mert eredetétől fogva senki sem gonosz, de ne várjuk, hogy az öröklődés adományából eleve jó vagy okos legyen". Mert „minden olyan testi, lelki képességet nevelhetőnek kell tartanunk, amelyről a természettudomány be nem bizonyította, hogy nem az. ... ez azt jelenti, hogy a pedagógiai problémákat nem lehet átutalni az örökléstan területére." Ezért íródott a könyv összes fejezete, nemcsak a neveléssel hivatalból — hivatásból foglakozók számára, hanem mindenkinek, akiknek köze lehet a gyermekek egészséges fejlődéséhez.
(Kontra György: Ezerszer ember: gyermek! A gyermek egészséges fejlődése. Gondolat, Bp., 2009. 198p.)
