.jpg)
A recenzió teljes egészében a Szépirodalmi Figyelő 2010/1 számában olvasható.
Fareed Zakaria: A posztamerikai világ - recenzió a Szépirodalmi Figyelőben
Pápay György
Az indiai születésű Fareed Zakaria, a Foreign Affairs, majd a Newsweek magazin szerkesztője a legbefolyásosabb amerikai (média)értelmiségiek egyike. Bár a legutóbbi elnökválasztás során Barack Obamát támogatta, Zakaria nem tartozik a keményvonalas baloldaliak közé; a nyolcvanas években Ronald Reagan politikájával szimpatizált, 2009 júniusában, a globális pénzügyi válság közepette pedig Kapitalista kiáltvány címmel közölt az amerikai gazdasági berendezkedés mellett kiálló (s így bizonyos értelemben egészen konzervatív) publicisztikát. A posztamerikai világ című, választott hazájában hamar bestsellerré vált könyvében ebből a sajátos "centrista" pozícióból vizsgálja az új évszázadban az Egyesült Államok előtt álló külpolitikai kihívásokat.
A szerző szerint Amerika számára a legfőbb kihívást nem a terrorizmus, és nem is általában az iszlám világ jelenti, melyet jóval sokszínűbbnek és megosztottabbnak tekint az amerikai véleményformálók többségénél. Ami Amerika világpolitikai szerepét a jövőben meghatározza, az sokkal inkább kizárólagos szuperhatalmi státusának közelgő elvesztése. Ez azonban nem a Nyugat uránt ellenségesen fellépő "lator államoknak" lesz köszönhető, hanem az Amerika által játszott játékban jól teljesítő, vagyis a globalizáció hatásait kihasználva hatalmas gazdasági fejlődést produkáló országoknak, különösen a népességét tekintve is nagyhatalom-aspiráns Kínának és Indiának.
Zakaria hangsúlyozottan nem az Egyesült Államok hanyatlását prognosztizálja; a világpolitikai egyensúly küszöbön álló változása nem Amerika lemaradásának, hanem a többiek felemelkedésének a következménye. Könyvének egy részét ezért a kihívók vizsgáltára szánja, másik részét pedig annak megértésére, mi vezetett velük szemben a Nyugat több évszázados politikai-gazdasági fölényéhez. Meglátása szerint a Nyugat dominanciája a vállalkozói szellemmel és a versenyközpontúsággal magyarázható, a domináns szerep viszont nem feltétlenül ezeknek kedvez - Amerika két évtizede nem találta magát valódi versenyhelyzetben.
