Ókor - Folyóirat az antik kultúrákról
Az Ókor kulturális folyóiratot 2002-ben alapította néhány fiatal kutató, azzal a céllal, hogy fórumot biztosítson az ókori kultúrákról szóló, szándékaik szerint nem csak a szakmabeliekre tartozó beszéd számára. A folyóirat az ókori kultúra egészének bemutatására törekszik, a középpontban a mediterráneummal. Témái között szerepel az ókori történelem, irodalom, a filozófia, a vallás és a művészet. A lapban külön rovatban kapnak helyet az aktuális hazai régészeti feltárásokról, illetve az antik drámák mai színházi bemutatóiról szóló beszámolók, továbbá az antikvitás recepciója, vagyis az a szerep, amelyet az ókori kultúra a modern európai kultúra, művészet és tudományosság formálódásában játszott.
Egy szám ára: 1600 Ft
Éves előfizetés: 4000 Ft
RÉSZLET
Áháb utolsó háborúja Kőszeghy Miklós
Júda és Izrael viszonya
Júda királya a történetben mindvégig alárendelt szerepet játszik. A szöveget olvasva az a határozott benyomásunk támadhat, hogy Jósáfát egyenesen Izrael királyának vazallusa volt. Ő az, aki elhagyja saját városát, és ura segítségére siet. Ő az, aki vazallusi esküformulára emlékeztető módon nyilvánítja ki hűségét: Én, mint te, a népem, mint a te néped, a lovaim, mint a te lovaid. Áháb parancsokat adhat neki, például a később fontossá váló páncélviselés tekintetében, s Jósáfát elfogadja Áháb ötletét. Pedig tudhatja, hogy ezzel bizony veszélybe sodorja saját életét is. Júdának ebben az időben nem nagyon lehettek komolyabb önálló külpolitikai ambíciói, feladata inkább az északi Izrael akcióinak támogatásában merült ki. A háborúra készülő király, jelen esetben Áháb, tehát összegyűjti saját erőit, s vazallusának katonai támogatását is elengedhetetlennek tartja a hadjárat sikeres befejezéséhez. E vazallusi helyzetre utalhat az is, hogy Áháb lánya (esetleg testvére), Ataljá ekkoriban éppen a júdai király felesége.
2. kép. III. Sulmánu-asarédu udvarnokai körében. Balawati bronz kapupánt reliefdísze. British Museum (Niederreiter Zoltán felvétele)