.jpg)
Megjelent! Frissen, illatosan a nyomdából: Németh Pál Az iszlám
Németh Pál: Az iszlám
Vallásközi párbeszéd
Alláhu akbar! (Isten a legnagyobb!). Ha a keleti ember a Nyugat érdeklődésének bármely megnyilatkozásával találkozik, akkor az mindig bizalmatlanságot, szemérmes tartózkodást, vagy konkrét félelmekkel átitatott aggodalmat, elzárkózást vált ki belőle. A kíváncsiskodás zavarja a keleti ember szemérmességét, s legszemélyesebb világának megsértését látja benne. A könyv amellett, hogy alaposan, ugyanakkor közérthetően és szórakoztatóan bevezet az iszlám vallási alapjaiba és filozófiai mélységeibe, tárgyalja az iszlám vallási gyakorlatot is (fonetikus átírással segítve az aktuális szövegek megértését, kiejtését). A kötet második része a magyar iszlámkutatás nagy alakjait (Vámbéry Ármin, Goldziher Ignác, Germanus Gyula) mutatja be. Ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik más kultúrák iránt, és szeretne átfogó képet kapni az iszlámról, megismerni és megérteni annak lényegét és rendszerét.
160 oldal
Ár: 1950 Ft
RÉSZLET
Szabad-e fényképet készíteni?
Vannak, akik azt gondolják, hogy a fényképezés különféle módjai is tilalom alá esnek az iszlám világban. Ez nem így van, mert a fénykép természete más, mint a művészi alkotásé. A fénykép lényegét tekintve egy kémiai vagy egyéb eljárás segítségével rögzített tükörkép. Ha pedig tükörbe nézni szabad, és semmi sem tiltja, hogy az így kapott tükörképet megőrizzük, akkor fényképet készíteni is szabad. A filmművészet is elfogadott dolog az iszlám világban. A Mohamed koráról készült filmekben azonban – mint amilyen Anthony Quinn és Irene Papas főszerepével 1976-ban forgatott „Az üzenet. Egy fejezet az iszlám történetéből.” című 170 perces produkció – sohasem jelenik meg magának a prófétának az alakja, hanem mindig csak a „társaké”, akik a prófétával kapcsolatban vannak, róla hírt adnak, vagy reá hivatkoznak.
Mohamed prófétai működésének a környezetére tett hatását ábrázolják a filmben anélkül, hogy magát a prófétát szerepeltetnék a filmvásznon. Az a néhány évvel ezelőtt lábra kapott sajtóhíresztelés azonban, hogy Amerikában egy nagyszabású hollywoodi produkcióra készülnek, amelyben filmvászonra vinnék Mohamed próféta életét és működését, már puszta híradásként is ellenkezést váltott ki a muzulmán világból. Nem tudják elképzelni, hogy a nyugati felfogásban és módszerekkel feldolgozott és megjelenített életrajzi film ne sértené meg durván a vallásos muzulmánok érzésvilágát.
