.jpg)
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés
Az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában
A föderalizmus kérdései manapság nem tartoznak a történetírás és a politológia legkurrensebb témakörei közé. Pedig a közelmúlt olyan eseményei, mint a szocialista szövetségi államok felbomlása, Belgium föderalizálása, vagy éppen a szövetségi rendszerről folyó spanyol, olasz és kanadai viták érdekessé tehetik a témát, az európai integráció jövője szempontjából pedig kifejezetten tanulságosak lehetnek a különféle föderalista elméletek és kísérletek. A szerző a föderalizmus általános jellemzőinek és a nyugati etnoföderális államok sajátosságainak a felvázolása után a közép- és kelet-európai etnoföderalizmus történetének a bemutatására vállalkozik, majd a térség többnemzetiségű szövetségi államainak összehasonlító elemzésére tesz kísérletet. A kötetet Közép-Európa 20. századi történelme iránt érdeklődő olvasóknak, valamint történészeknek, történészhallgatóknak, jog- és politikatörténészeknek ajánljuk.
240 oldal
Ár: 2980.- Ft
RÉSZLET
Svájc
Az alpesi parasztközösségek Habsburg-ellenes önvédelmi összefogásából, a három „őskanton”, Schwyz, Uri és Unterwalden 1291-es „örök szövetségéből” kinőtt svájci konföderáció évszázadokon át lényegében védelmi unióként funkcionált. Ennek a laza államkeretnek a folytonosságát csupán a napóleoni Helvét Köztársaság rövid unitarista epizódja törte meg (1798–1803). A svájci konföderáció – új kantonok csatlakozásával, nagyhatalmi döntésekkel, függő területek kantonná nyilvánításával – az évszázadok során többször is kibővült, s 1815-re érte el mai területi kiterjedését, majd az 1847-es Sonderbund-háború következtében modern értelemben vett szövetségi állammá alakult át. Akkoriban ugyanis a nemzeti és az állami egység megerősítését szorgalmazó, liberális-protestáns szellemiségű kantonok és a konzervatív-katolikus jellegű kantonok élesen szemben álltak egymással.
Az utóbbiak 1845-ben létrehozták a maguk külön szövetségét (Sonderbund), a polgárháborúban azonban alulmaradtak. Így Svájc 1848-ban erős központi hatalom felállításáról rendelkező alkotmányt fogadott el, ezzel konföderációból (bár hivatalosan ma is így nevezik) föderációvá alakult át. Jelenlegi alkotmányát a parlament 1999. április 18-án fogadta el.
