.jpg)
Olvass bele, hamarosan megjelenik!
Ádám Magda és Ormos Mária (Szerk.): Francia diplomáciai iratok a Kárpát- medence történetéről 1922–1927
A forrásgyűjtemény a Kárpát-medence adott időszakának történetére vonatkozó, még sohasem publikált francia levéltári forrásokat közöl. A kötet először teszi hozzáférhetővé a Quai d’Orsay és a térségbe akkreditált diplomaták között folyó levelezést: olyan jegyzőkönyveket, leveleket, beszámolókat, számjeltáviratokat ad közre, amelyek perdöntőek a térség történetének hiteles feltárásához.
A források nemzetközi jelentőségűek, de elsősorban a győztes utódállamok egymással és Magyarországgal kapcsolatos politikájára vonatkoznak. Az anyagban többek között megtalálhatók a trianoni határok gyakorlati kijelölésével foglalkozó bizottságok jegyzőkönyvei, a Magyarország népszövetségi felvételével, a magyar kormány által igényelt kölcsönnel és a frankhamisítással kapcsolatos feljegyzések, levelek, sürgönyök. A magyar nyelven első ízben olvasható történeti források új megvilágításba helyezik a trianoni béke aláírását és ratifikálását követő mozgalmas, feszültségekkel teli korszakot.
370 oldal
Ár:5000 Ft
RÉSZLET
1 A FÖLDRAJZI SZAKBIZOTTSÁG FÖLJEGYZÉSE A NAGYKÖVETI TANÁCSNAK 112. sz. följegyzés.
Párizs, 1922. január 9.
ROMÁNIA, MAGYARORSZÁG, CSEHSZLOVÁKIA HÁROM ORSZÁGHATÁRÁNAK KÖZÖS PONTJA TÁRGYÁBAN
A magyar–román határmegállapító bizottság elnöke 1921. november 25-én kelt, 10/C sz. följegyzésében arról számolt be a nagykövetek tanácsának, hogy eljuttattak hozzá egy, a román és a csehszlovák megbízott által készített jegyzőkönyvet, amely szerint Románia, Magyarország, Csehszlovákia három országhatárának – a trianoni békeszerződésben, illetve az országhatárokról szóló szerződésben a (Magosligettől 1300 méterre keletre található) 123-as magaslati pontnál meghatározott – közös pontját a Hódos-patak /Hodospatack, Hódospatak/ és a Túr folyó összefolyásához – tehát mintegy tíz kilométerre délebbre – helyeznék át. E jegyzőkönyv értelmében az e két pont közé eső közös magyar–román határszakasz magyar–csehszlovák határszakasszá válna, következésképpen a két határmegállapító bizottság – a román–magyar és a magyar–csehszlovák – illetékességében is változás állna be.
Följegyzésében a román–magyar bizottság elnöke tehát arról kér fölvilágosítást, vajon jogszerű-e a három határvonal újabb csatlakozási pontjának a kijelölése, valamint arról, hogy ez a módosítás milyen változásokat eredményez a térségben tevékenykedő határmegállapító bizottságok illetékességére nézve. A szakbizottság álláspontja szerint a román és a csehszlovák megbízottak által kijelölt új pont jelenleg a következő okok miatt nem fogadható el: a szóban forgó – egy, a békeszerződésekben kifejezetten megjelölt pontot módosító – határozat meghozatalánál egyik határmegállapító bizottság sem képviseltette magát; ezenkívül a tervezett határmódosítást a jelentőségére való tekintettel a nagykövetek tanácsa elé kellett volna terjeszteni.
Ebből az következik, hogy a román–magyar és a magyar–csehszlovák bizottságot tanácskozásra kell összehívni, mégpedig a hivatalosan még meg sem alakult román–csehszlovák határmegállapító bizottság távollétében. E két bizottság teljes ülésén fogja majd meghatározni a három határvonal közös csatlakozási pontját a trianoni békeszerződésben foglaltaknak megfelelően.
