Share |

Címkék

Címkefelhő

Gondolatblog

2010.08.04. 10:57 zaphodbb

A hatalomváltás

Címkék: könyv gondolat kiadó tortenelem politologia katalogus 2010 2

Hamarosan megjelenik

Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt (1920–1939)

Gergely Jenő könyvében a tőle megszokott alapossággal, de olvasmányosan elemzi a ma már kevéssé ismert, katolikus Wolff Károly által vezetett Keresztény Községi Párt tevékenységét, amely Budapest székesfőváros önkormányzatát irányította a Horthy-korszakban 1920 és 1939 között. A párt 1920 júliusában alakult meg. A különféle áramlatokat erős kézzel összefogó, autokrata pártelnök, a jogi végzettségű, nagy hatású szónoki tehetséggel megáldott Wolff Károly korszerű kommunálpolitikus volt. A fővárosi keresztény párt bizonyult a korszak legsikeresebb keresztény pártjának, meg tudta őrizni választóit, és így majd negyedszázadon át kézben tartotta a város vezetését.

A párt nemcsak a vele azonos politikai-világnézeti alapon álló politikusokkal, hanem akár liberális, demokrata és szociáldemokrata ellenfeleivel is eredményesen együttműködött az egyes kormányok autonómiát korlátozni akaró, sőt esetenként felszámolni törekvő politikájával szemben. Az 1930-as években Wolff a várospolitikát középutas, a radikalizmusokkal szemben csak a főváros érdekeit szem előtt tartó irányba vitte tovább. Wolff Károly azonban 1936-ban elhunyt, és utódja, a református Csilléry András már nem tudott ellenállni a párton belüli szélsőjobboldalnak (Kékkeresztes Mozgalom), sem a kormánypárt beolvasztási törekvéseinek. 1939 elején a KKP megszűnt, feladta önállóságát, és egyesült az akkor Imrédy Béla által vezetett kormánypárt fővárosi szervezetével. A kötetet a 20. századi magyar történelem iránt érdeklő olvasóknak, valamint történészeknek, történészhallgatóknak, jog- és politikatörténészeknek ajánljuk.

400 oldal + CD melléklet 250 oldalnyi történelmi dokumentummal

Ár: 3980.- 

RÉSZLET

II/1. A hatalomváltás

A szakirodalom egyetért abban, hogy a székesfőváros önkormányzata a szabadelvű dualista korszakhoz képest 1919–1944 között egyre inkább szűkült, az autonómiát az állam fokozatosan korlátozta, és magához vonta jogosítványainak fontos elemeit. Bár az önkormányzatiság teljes felszámolására nem került sor, gyakoribbá vált a főváros autonómiájának részleges vagy teljes felfüggesztése, ami megkérdőjelezte és ellehetetlenítette a választott önkormányzati testületek és szervek működését. Ilyen esetre először 1919. augusztus 6. és 1920. augusztus 11. között, az ellenforradalmi rendszer kiépülésének kezdetekor került sor. (1918. október végétől a fővárosi törvényhatósági bizottság közgyűlése nem működött.)

A proletárdiktatúra bukása után, a Peidl-kormány idején, 1919. augusztus 2-án ülésezett először Bódy polgármester elnökletével a Fővárosi Tanács. 1919. augusztus 7-én Bódy Tivadar polgármester javaslatára határozatot hozott az 1919. március 21. előtti status quo visszaállításáról, a tanács és a főtisztviselők működésének megkezdéséről. Kimondták, hogy „a törvényhatósági bizottság működésének megkezdéséig a közgyűlés hatáskörét a tanács gyakorolja”,1 amelynek élén Bódy polgármester áll. Az interregnum idején tehát Budapest önkormányzatának jogfolytonos legitim szervezete a tanács volt. Határozatot fogadtak el arról is, hogy „mindazok, akik a főváros bárminő hivatalainál, tanügyi és egyéb intézeteinél, üzeménél vagy vállalatánál 1919. március 21. óta alkalmaztattak, alkalmaztatásuk semmis, helyükről azonnal eltávolítandók”.2 1919. augusztus 7-től Budapest polgármestere tehát ismét az 1918 áprilisában megválasztott Bódy Tivadar volt (1920. szeptember 1-jéig).

A „hivatalnoktanácsként” működő Fővárosi Tanácsból eltávolították az 1918. október 31-e után kompromittálódott tanácstagokat és tisztviselőket, illetve visszahelyezték a forradalmak alatt eltávolítottakat. A Tanácsköztársaság előtti alkalmazottak magatartását az ekkor felállított igazolóbizottság vizsgálta meg, és tett javaslatot további sorsukat illetően. Az augusztus 7-i tanácsülésen Buzáth János tanácsnok azt javasolta, hogy 8 napon belül folytassák le a vizsgálatot, és döntsenek az elbocsátásról vagy felmentésről 978 személyre vonatkozóan. A tanácsülés azonban ezt a javaslatot nem fogadta el. A főváros iskoláiban nagyarányú tisztogatás kezdődött. Augusztus hónapban felfüggesztettek vagy fegyelmi elé állítottak 207 tanítót és 32 középiskolai tanárt, szeptember 5-ig további 119 tanítót és 21 középiskolai tanárt.3 Ennek a törvényhatósági bizottság és közgyűlés nélküli „ex lex” állapotnak az új fővárosi törvény alapján megtartott 1920. júliusi községi választások és a közgyűlés augusztus 11-i megalakulása vetettek véget.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gondolatkiado.blog.hu/api/trackback/id/tr882197811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása