Könyvkukac ajánlja -Etnicitás és nacionalizmus
A múlt század kilencvenes évei elején alkalmam adódott Magyarországon munkát vállaló, szerencsét próbáló falusi és városlakó moldvai csángókkal szoros kapcsolatba kerülni.
Ezekben az időkben gyakran találkoztam Dr. Atzél Endrével, aki a Határon Túli Magyarok Hivatala tisztviselőjeként és máltai lovagként, ezen kívül magán emberként a moldvai magyarokkal való kapcsolatok felvétele, ápolása céljából évente több alkalommal utazott Moldvába, illetve a Magyarországon tartózkodó csángók életét követte, segítette. Vele és moldvai ismerőseimmel folytatott beszélgetések során megvilágosodott, hogy a moldvai csángók jelentős része az asszimiláció különböző fokozatainak állapotában él. Míg a falun lakók egymás között magyarul beszélnek, gyermekeik anyanyelvként használják ezt a nyelvet, a városba, főleg Bákóba (Bacau) költözők, ott született gyermekeiknek nem tanítják meg őseik nyelvét második nyelvként sem. Akkor is így tesznek, ha a szülők egymás között magyarul beszélnek. A Magyarországra érkező romániai magyaroknak (nem csak csángók) tapasztalni kellett, hogy a szolidaritás és összetartozás érzése a magyar társadalom egy részében ellenszenvvé, ellenséges érzületté változott. Ez a fájdalmas megtapasztalás az érintettekben, főleg az addig izoláltabb, az "anyaországgal" kevesebb kapcsolatot tartó csángókban nem az együvé tartozás érzését erősítette.
Thomas Hylland Eriksen Etnicitás és nacionalizmus című tanulmány kötete nem Közép- és Kelet-Európa kisebbségi viszonyairól szól - Magyarországot, a határon túli magyarokat egy helyen említi - de hozzásegít a térségben zajló folyamatok, erőre kapó nacionalizmusok, asszimilációs jelenségek, bizonyos mértékben a cigányság problematikája, megértéséhez. Eriksen könyvéből megismerhetjük az alapvető fogalmakat, összefüggéseket. Ezen túlmenően foglalkozik az etnikai identitás, a másiktól való különbözés jelentőségéről az egyén szempontjából. Végül az egyénnél magasabb szinten zajló folyamatok, jelenségek bemutatása után az etnicitás újraértelmezésével és egyéb társadalmi identifikációkat és összefüggéseket ismertet. A szerző különböző társadalmak, főként Észak-Európa, Afrika, az Atlanti- és a Csendes-óceán szigetvilágának társadalmait hozza példának, lehetővé téve, hogy a világ különböző pontjain tapasztaltak összevethetők, összehasonlíthatók legyenek az olvasó számára.
Márkus