.jpg)
PRAE.hu - Közösség, szocializáció, kultúra, Csányi Vilmos
Nagy Márta
Csányi Vilmos Társadalom és ember című kötetéről (Gondolat Kiadó), családról, szocializációról és iskoláról Sipos Júlia beszélgetett a szerzővel a Vörösmarty téren 2011. június 5-én fél háromtól.
A Gondolat Kiadó társadalomtudomány sorozatában megjelent, humán témákkal foglakozó vékony kötet nemcsak a szakértőknek lehet érdekfeszítő olvasmány – ajánlja a könyvet Sipos Júlia. Csányi Vilmos etológiával foglalkozik, e könyve pedig kifejezetten humánetológiával.
Az első tanulmány témaköre a család körül forog: milyen a jó családi közösség, kérdezi Sipos Júlia Csányi Vilmost. A jó család – tudjuk meg a szerzőtől – olyan konstrukció, amelynek kialakításában mindenki részt vesz, mert a család összes tagjának a szerepe fontos. Az iskolával foglalkozó írások révén kerül szóba a kulturális dominancia fogalma; mi is az pontosan és az iskolában hogyan jelenik meg? Csányi röviden felvázolja nekünk az iskola mint intézmény kialakulásának történetét; régen a tanítás a családban zajlott, a gyerekek a szüleiktől sajátították el a szükséges információkat. A gyakorta pálcával fenyítő, egymaga több gyereket nevelő magántanár (házitanító) későbbi jelenség, a kulturális dominancia ez esetben a pálca, azaz a testi fenyítés miatt alakulhatott ki. Az iskolák, és azon belül az osztályok közösségek, amelyek irányításához vezetői készségek kellenek, és ebben rejlik az a kulturális dominancia, ami a közösségformálás előfeltétele, és ami a családban esetlegesen elmaradt kulturális szocializációt is pótolhatja.
Árt vagy használ a multimédia, ami a nevelést, kulturális szocializációt illeti? Csányi véleménye elmarasztaló: a televízió és esetenként az internet nyújtotta tudás nem képvisel értéket. Való igaz, hogy a multimédia révén is lehet tanulni, de nem úgy, és akkor használják őket akár a gyerekek, akár a felnőttek, amikor annak értelme is volna. Csányi különös – de mégsem annyira meglepő módon – az internetfüggőséget a könyvek korábbi megítéléséhez hasonlítja: őt annak idején azért szidták a nagymamák, hogy miért bújja folyton a könyveket, ahelyett, hogy valami hasznosat tenne, míg ma a monitor előtt görnyedő kamaszgyerek fülét rágják emiatt az idősebb korosztály képviselői.
Fotó: Bach Máté
