Gondolat Kiadó

Ősszel várható megjelenés

Császi Lajos: A Mónika-show kulturális szociológiája

Kommunikáció- és Kultúratudományi Tanulmányok

Az írás középpontjában egyetlen populáris műfaj, a talkshow kulturális szociológiai vizsgálata áll, mint olyan televíziós műfajé, amely magán viseli a szórakoztató média minden sajátosságát, és ezért szisztematikus vizsgálata lehetővé teszi, hogy rajta keresztül a korábbiaknál alaposabban megértsük magát a bulvárosodást is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a könyv közvetlen témája a talkshow empirikus kutatása, de mindezt egy általánosabb háttér előtt, a populáris kulturális nyilvánosság tágabb horizontján belül teszi. A vizsgálódás fókusza állandóan mozog egy konkrét műfaj és annak általános elméleti kérdései között.

A bulvárosodásnak hosszú története van, amely visszanyúlik a média kezdeteihez. A pletykákról, botrányokról, bűnesetekről, kalandos históriákról és csodákról szóló különféle népies nyomtatványok mindig is jelen voltak a hivatalos kiadványok mellett, sőt, a polgári ízlésnek megfelelően cenzúrázott formában azokban is. A jelen helyzet a médiában azonban alapvetően más. Ma nem egyszerűen arról van, hogy a népies kiadványok nagyobb teret foglalnak el a korábbiakhoz képest, hanem arról, hogy mára a bulvár, azaz a populáris kulturális nyilvánosság nyelve és szemlélete lett a média uralkodó formája, amely behatolt a hivatalos médiába és visszavonhatatlanul átalakította azt.

Szokás, hogy a szerző kitér arra, hogy szándéka szerint kinek szól a könyve. Úgy is fogalmazhatok, hogy kikkel folytattam írás közben képzeletbeli párbeszédet, néha vitát a talkshow-k által felvetett kérdésekről. Mindenekelőtt azokkal vitáztam, akik a média és általában a kultúra demokratizációját elutasítják valamilyen „magasabb” kulturális eszmény nevében. Tapasztalatom szerint a mindennapok kulturális fogyasztása heterogén, különböző módon, de többé-kevésbé mindnyájan „kulturális mindenevők” (Peterson, 1996) vagyunk. Lehet egyszerre szeretni a popzenét és a klasszikus zenét, a talkshow-kat és a krimiket, a szerzői filmeket és a tévésorozatokat, a képregényeket és a híres festők képeit. A mai médiakultúra jellegzetessége éppen az, hogy az ízlés demokratizációjának a fóruma. Túl ezen, a szűkebb és tágabb környezetem megfigyelése alapján különben is úgy látom, hogy a szórakozás, a kikapcsolódás, a nevelés, a művelődés, az informálás, a társalgási témák biztosítása, a nemzet, mint nagy család életében való részvétel vagy a kozmopolita tájékozódási igény egyaránt szerepet játszik a talkshow mindennapi használatában.

RÉSZLET

8.2. A „Segítség, pánik!” című Mónika-talkshow szövegelemzése

A „Segítség, pánik!” téma a talkshow-k nagyobb tematikus csoportjait alapul véve, a mentálhigiénés csoportba tartozik, az alkoholizmussal, a drogokkal, az öngyilkossággal vagy a depresszióval együtt. Egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek az elmúlt egy-két évtizedben sokat veszítettek korábbi titkolózó, privát jellegükből, és takargatás helyett egyre gyakrabban beszélnek róla az érintettek nyilvánosan. Ugyanakkor még mindig körüllengi őket valamiféle szégyenkezés, még ha nem is annyira, mint a szexualitással kapcsolatos témákat. A „Segítség pánik!” című Mónika Show-ban azok csaptak össze, akik szerint a pánikbetegség csak egy kitalált betegség, és ezért nem kell komolyan venni, és azok, akik szerint ez egy komoly emberi és társadalmi probléma, amely eddig nem kapott elég nyilvánosságot.

A show egyetlen narratív blokkból épült fel, de sok szereplővel és komplex szerkezettel. Könnyen felismerhető, hogy a „Segítség, pánik!” története mögött egy mai mese körvonalai rajzolódtak ki, ahol a jó és a rossz erők csaptak össze, segítők és akadályozók ügyködtek a betegség elismerése és a gyógyulás mellett vagy ellen. Így a műsor kínálta magát arra, hogy a meséknél ajánlott szintagmatikus módszert használjuk az elemzés kiindulópontjaként, amelynek Propp szerint a történet időbeli lefolyását, a mese szereplőit és az általuk megszemélyesített funkciókat kell szemügyre vennie.

Amint arról már korábban esett szó, Propp módszere széles körben elterjedt a médiaelemzésben, de éppen ezért tisztázni kell a mese és a médiaszövegek közötti különbségeket is, hiszen nyilvánvalóan egyetlen médiaprogram sem tekinthető mesének, a talkshow meg különösen nem. Mindenekelőtt azért nem, mert a mesék egy korszakhoz és egy társadalmi csoporthoz, a parasztsághoz és a középkorhoz kötődtek.