Share |

Címkék

Címkefelhő

Gondolatblog

2011.10.10. 13:39 gondolatkiado

Kutyák, arkangyalok és angyalok

Címkék: ajánló gondolat kiadó szépirodalom ízelítő katalógus 2011 2

Hamarosan megjelenik!

Géczi János: Múlik

Egy regény esszéi

Géczi János új kötete a szerző elmúlt öt évben írt szövegeinek legjavát gyűjti egybe. Miközben a kötet írásai az esszé műfajából adódóan különféle gondolati utakat járnak be, meglepően egységes benyomást keltenek: egy ember belső életrajzává állnak össze, sajátos naplóként olvashatók. Alaptémáik – a személyes kultúra ismételt fölfedezése, az utazás, a megtalált vagy elveszített emberek, az elmerült és újra felbukkanó emlékek, élet és halál, élőlények és könyvek – az egyszerre konkrét és elvont értelemben vett sajátkertből bontakoznak ki, és oda is térnek vissza.

200 oldal, ár: 2800.- Ft

 

 

 

 

RÉSZLET

Kutyák, arkangyalok és angyalok

A Spar és a Tesco között lehet az utóbbi években döntenem, mintha két ünnep között. A végén ennek az enyhe időjárású napnak a Spar előtt kötök ki, bár tudom, hogy legfeljebb a belga sós vaj, ami ebben az üzletláncban fontos a számomra, s az is csupán azért, mert hosszú percekig töprenghetek afölött, hogy megéri-e az árát, vagy sem. B. is így szokta tenni. Zoknit szeretnék vásárolni, az olcsóbbak nem bírják a mosógépi mosást, valami elegáns inget és alsónadrágot. Egyedül élek a házamban, azt se mondom, hogy rossz ez nekem.

Az öt világvallást? Azt nem. Első válásom óta több alkalommal vásárolom meg a kötetet, s ahányszor megláttam az amúgy igénytelen könyvek halmában, torkomban dobogott a szívem. Attól, hogy az osztozkodás során egykori – első, azaz tényleges – feleségemnek jutott kötetre ismét szert tehetek. Most, a második elválás közepén nem akarok hajdani hibámba esni. Huszonhat év? – kérdezem magamtól. Annyi volt, jó volt, elég volt. Az is jó, hogy nem jut belőle több.

A Spar lassú kanyarokat engedő parkolójában evickélek a Fordommal, a Cholnoky-lakótelepre leforduló ágnál, mikor a forgalom miatt lefékez előttem egy ütött-kopott kocsi, s amint magam is megállásra kényszerülök, beszáll valaki ismeretlen a kocsimba. Kitárja az ajtót, és kényelmesen beül. Köszönni se jut ideje a mosolya miatt. Talán tizenkilenc, legfeljebb húszéves, legalább húsz centiméterrel magasabb, mint én, magam nála legalább húsz kilóval vagyok több. Sugárzó mosolya azonban mindent áthat, s hogy jobbra int, eszembe se jut ellentmondani, vezetem az autót arra, amerre mutatja.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gondolatkiado.blog.hu/api/trackback/id/tr973291716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása