Share |

Címkék

Címkefelhő

Gondolatblog

2010.01.06. 10:04 janos444

Fény és árnyék

Címkék: könyv karácsony gondolat kiadó könyvismertető recenzió világirodalom katalógus 2009 2 gondolat világirodalmi sorozat

Moly visszhang - Vlagyimir Szorokin/ Holka László (ford.): 23 000

recenzió

(Stone)

Nyalom mind a tíz ujjam e jó zsíros orosz könyv után. Sosem olvastam még Szorokintól semmit, még hallani sem hallottam róla ezelőtt, de figyelmem a japán és kínai írók mellett, most jelenleg az orosz kortársak felé fordult, így beiktattam, nem tudom hányadik könyvként a 23000-et.

Tudom, hogy egy trilógia harmadik része. Azt is tudom, hogy az író már ötvenen túl jár, de annyira fiatalos és lendületes, hogy azt hinném, a húszas éveit tapossa. Aztán, meg hirtelen azt gondolom, ez egy sokat megélt, olvasott ember. Annyira körmönfontan felépített világot teremt, múlttal a jelen mögött, fűszerezésnek ad egy kis csámcsogni valót az ideálokból, a kultúrából, a mitológiából, amiket éppen csak felfest pár ecsetvonással, számítva az olvasó műveltségére, mondván; hiszen tudod, miről beszélek? És az olvasó tudja. Nem éreztem, hogy túlságosan hiányzik az előző kettő, de mindenképpen szeretném kiolvasni azokat is, hisz úgy lesz kerek egész a mese.

Szeretem az iróniát, ami sohasem bántó, csak egy kicsit csipkelődő, kigúnyolván azt a világot, amiben felnőtt, de mégis magáénak érez. Ez az ember szereti Oroszországot, bármennyire is átlátja a korrupcióját, a visszásságát, akkor is úgy éreztem, hogy sosem mondana le róla. Érdekes volt figyelni önmagam, ahogy a Jég embereiért való szurkolásból átváltok a HÚS gomolygásának egyre jobban való féltésébe. Az emberekben megvan az akarat a messze múltból, hogy fejlődjenek, és akarjanak, és törtessenek, és azt gondolják, hogy a természet felett állnak. DE ezek vagyunk mi, ez az emberiség természete, ha nem ilyenek lennénk, már felfalt volna az evolúció. De mi szeretünk rohanni előle, és közben tönkre tenni azt, amiből létezni tudunk.

A Fény testvérisége meg marhán leszarja, hogy ők ugyanezt teszik a saját indokaik és hitük szerint. Ahogy haladtam a könyvben, egyre inkább féltem a testvériségtől. Ennyire céltudatos, ennyire vakhűségben feloldódó személyektől nemcsak egy könyv lapjain keresztül bemutatva ijedek, meg, de a valóságban is elfordulok a rugalmatlanságtól, a mindent eltaposó, csak az önző célom felé tartó emberektől. Lehet, hogy kell az első kettő rész ahhoz, hogy a Jég testvérisége több dimenziójában feltűnve megjelenjék és kicsit piszkosabbak, és avíttabbak tűnjenek, ezt csak azon kötetek elolvasása után fogom megtudni, de ebből a könyvből csak ijesztőnek tűnt a saját maguk által generált tökéletességük, az, ahogy mindent manipuláltak, ahogy tönkre tettek embereket. Olykor tényleg eszembe jutott a nácizmus.

A karakterek annak ellenére, hogy nem voltak szájbarágósan kidolgozva, mégis pontos képet alkottam a fejemben róluk. Az meg külön élvezet volt, hogy teljes embereket ábrázolt, a fény és az árnyék is bennük élt. Sosem szeretem, ha úgy tűntetnek fel egy könyvben bármilyen szereplőt, hogy nincs meg az egyik fele. Szükség van egy lényen belül a Yin és Yangra, mert csak így tud kerek lenni a világ. A Fény teremtményeit azonban leegyszerűsítette, talán meg is értem, miért volt erre szükség. A megszállottság egysíkúvá tudja tenni egy ember gondolatvilágát. Az egyesüljünk egy cél érdekében, már elég sokszor egysíkúvá tette a világokat a földön és sosem vezetett semmi jóra.

A Fény testvérisége nem ismer tréfát, nem néz se jobbra se balra, olyan, mintha a Római birodalmat ötvöznénk, a kínai szocializmussal, Sztálin diktatúrájával fűszereznénk és a keresztény hitvilággal nyugtatnánk meg a tagokat. Amúgy, szerintem, a kereszténység a legjobb propaganda a pénzszerzésre, azóta sem találtak ki jobbat. Tiszta piramisjáték. Nos, a testvériség nem az, itt a 23000 lény a végén egyként vár ugyanarra a megváltásra, nincs megkülönböztetés, mindenkinek joga van átélni a csodát. Imádtam a befejezést. Annyira kaján vigyor terült szét az arcomon az utolsó fejezetnél. Szorokin úgy, de úgy beletrafál és megoldotta. Tessék elolvasni, vagy hozom a jégkalapácsot!!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gondolatkiado.blog.hu/api/trackback/id/tr61648148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása