Gondolat Kiadó

Simándi Irén: A nők parlamenti választójogának története Magyarországon 1919−1938

A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT TEVÉKENYSÉGE A NŐK VÁLASZTÓJOGÁÉRT

"A nőket politikai jogaik megszerzésében a feminista mozgalom mellett az 1890-ben megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt is támogatta. A párt 1903. évi programjának több pontjában is szerepelt a nők védelme, és számukra a politikai és általános jogegyenlőség kiterjesztése. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt X. kongresszusa (1903. április 12–14.) által elfogadott program 5. pontja tartalmazza a nemi egyenjogúsítást. A párt követelései a női választójog szempontjából fontos megállapításokat tartalmaztak: „1. Általános, egyenlő, közvetlen szavazójogot minden választásnál és szavazásnál, az állam minden 20 éven felüli polgárának, nemi különbség nélkül. Titkos és községenként való szavazást. Aránylagos képviseletet. Minden választó megválasztható.” A program 8. pontja a választójog megszerzése szempontjából a műveltségi cenzus alapfeltételét fogalmazta meg. „A közoktatásnak állami, megyei vagy községi szervezését. A községi iskolák terheinek állami födözését. […]

Általános, kötelező, ingyenes oktatást és ellátást a népiskolákban; a felsőbb iskolákban azok számára, akik képességüknél fogva a további kiképzésre alkalmasnak bizonyulnak.” A 9. pont tartalmazta a nők teljes egyenjogúsítását a férfiakkal. „A törvénytelen gyermekek teljes egyenjogúsítása a törvényesekkel. Az elhagyott gyermekek gondozása a köz által. A házasságkötések és a válások egyszerűbbé és könnyebbé tételét” követelték. A 19. pont tartalmazta: „Legföljebb nyolcórás napi munkaidőt minden munkás és cseléd számára. A 14 éven aluli gyermekeknek kereseti munkától való eltiltását. A nők eltiltása az éjjeli, valamint a szervezetükre káros munkától”. Valamint magának az éjjeli munkának a betiltása, kivéve azokban az üzemekben,amelyekben a „megszakítás műszaki okokból vagy a közjólét szempontjából elkerülhetetlen”.

A szociáldemokrata párt erősödése magával hozta a szociáldemokrata nőmozgalom szervezeti kereteinek megalakulását. Működését pedig lapjának indításával is igazolta (Nőmunkás – 1905 márciusában indult). A Nőmunkás feladatai között találjuk a választójogért, a műveltség emeléséért, a jogegyenlőségért folytatott küzdelem megfogalmazását. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja, a Népszava cikkeiben gyakran foglalkozott a nők választójogának érdekében szervezett rendezvények propagálásával és a választójogi küzdelmek egyes eseményeinek bemutatásával. Ugyanakkor a feminista mozgalommal szembeni ellenérzéseknek is teret adott.

A lap 1910. január 26-án „A feminizmus túlkapásai” címmel közölt cikket egy a feministák által szervezett gyűlésről, amelyre a szociáldemokrata nőmozgalom aktivistáját, Lux Terkát hívták meg előadónak. A lap beszámolója szerint Glücklich Vilma elnök üdvözölte a gyűlés résztvevőit, majd átadta a szót a vendégnek. Lux Terka már előadása első gondolataként leszögezte, hogy a nők „fölszabadulási vágyával nála senki jobban egyet nem érthet, aki cím, név, rang, barátok nélkül, pusztán tehetsége erejével jutott el a mai polcra.” Ezt követően kifejtette, hogy „nem is a feminizmusban, hanem a feministákban és azok taktikájában látja a túlkapásokat”. A feminizmus célja a nők teljes egyenjogúsításának elérése. A feministák ezt „oldal-kreációkkal bővítik […] a főhiba ebben rejlik”. Az utóbbi időben „talán többet tesznek, kevesebbet beszélnek”.

Az előadó úgy gondolta, hogy a választójogért folytatott küzdelem „legelsősorban a feministák oldalkreációi közé tartozik. Kárhoztatja a folytonos külfölddel való példálózást és a rá való hivatkozást. Elvégre, hogy miképpen fejlődik a feminizmus Angliában vagy Amerikában, az nem tartozhatik a magyar viszonyokra és azokat nem befolyásolja.” Lux Terka a politikai kérdéseken túl sérelmezte, a feministák által végzett felvilágosítómunkát, amelyet a gyermekek között a nemi életről tartottak, elítélte a „szabadszerelem kérdését”, mely szerinte a „családi tűzhely szétforgácsolását” eredményezi. „Károsnak tartja idegen földről meghonosítás céljából átültetett eszméknek megrostálás nélkül való alkalmazását.” Véleménye szerint a „politikai jogok megszerzése nem elsőrangú fontosságú. Előbb érleltetni kell a dolgot és a nőt gazdasági és társadalmi jogainak megszerzésére kell utalni. [sic!].

A politikai jogok elérése majd ezeknek a természetes folyományaként fog bekövetkezni. […] A feminizmus tulajdonképpeni ellensége ugyanis nem a férfi, hanem a nő. Nem az érett és komoly nőkről van szó itt természetes, a kevesekről, hanem a tudatlan, távolálló százezrekről.” Lux Terka zárógondolatában még egyszer kitért arra, hogy a feministák tevékenységére káros a nemzetközi hatás, ez az egyik oka annak, hogy sok támadás éri őket a hazai közéletben. Az előadó kifogásaira Schwimmer Róza választolt. Válaszában kifejtette, hogy vannak Magyarországon, akik támogatják a feminista mozgalmat, és vannak, akik ellenzik, mindazokkal a tevékenységekkel együtt, amelyeket a mozgalom felvállal.

A Népszava több oldalon keresztül terjedelmes cikkben számolt be 1912. február 13-án megjelent számában a február 11-én tartott népgyűlésről, amelyen az általános, egyenlő, titkos választójog biztosítása mellett mondták el érveiket a rendezvény szónokai. Az építőmunkások nagytermében összehívott nagygyűlésre a szociáldemokrata párt vezetői meghívták a Feministák Egyesületének képviselőjét is. A szervezet részéről Glücklich Vilma mondta el érveit a nők választójoga védelmében. Hangsúlyozta, hogy a nők éppen úgy kiveszik a részüket az ország gazdasági munkájából, mint a férfiak. A választójog ellenzői gyakran azzal érvelnek, hogy a „gyakorlati politika nem jutott még odáig, hogy a nőknek is meg lehetne adni a választójogot”.

Van arra példa Európában – folytatta –, hogy politikusnak – az angol miniszterelnöknek – azért kellett távoznia a hatalomból, mert a közhangulat ellenére nem szerepelt a kormány programjában a nők választójogának reformja. Ha Magyarországon a nemzet túlnyomó többsége azt akarja, hogy a „politika ne közjogi játék legyen, hogy a politika az ország gazdasági érdekeit elégítse ki, akkor küzdeniök kell az általános, az igazi általános választójogért, azért, hogy a nőkre is kiterjedjen”. A szociáldemokrata párt minden férfi tagjának „szolidárisnak kell lenniök az anyjukkal, a feleségükkel, a nővérükkel!”"