Gondolat Kiadó

Olvass bele! - Paul Krugman: A liberális lelkiismeret

FORDÍTOTTA OROSZ ILDIKÓ

DEMOS-könyvek

Az egyik legismertebb és legbefolyásosabb amerikai politikai kommentátor (mellesleg a 2008-as közgazdaságtani Nobel-díj kitüntetettje) száz év amerikai történelmét tekinti át, s egy újabb reformkor szükségessége mellett érvel. Programjában az általános egészségügyi biztosítás éppúgy szerepel, mint a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklése és egy olyan új politikai koalíció szükségessége, amely a társadalmat nemcsak igazságosabbá, hanem demokratikusabbá is teszi. A kötetet a kortárs történelem, politika és politológia iránt érdeklődőknek ajánljuk.

280 oldal, A/5, kartonált

Ár: 2490 Ft

Várható megjelenés: március

RÉSZLET

3.

A NAGY KIEGYENLÍTŐDÉS

1953-ban a Time magazin bejelentette, hogy „az ország politikai jövőjéről és gazdasági irányvonaláról azok az emberek szolgálhatnak valódi hírekkel, akik nem sok riportert láttak életükben”. A magazin ezzel a felkiáltással elküldte egyik szerkesztőjét, Alvin Josephyt egy országjáró körútra, azzal a feladattal, hogy bemutassa a valódi Amerikát.

A Josephy által festett kép nem sokban hasonlított az 1929-ben megismert állapotokhoz. Az 1920-as években Amerika a szélsőségek hazája volt, ahol a szerencsés kevesek kezében hatalmas vagyon koncentrálódott, az emberek többsége számára viszont nehéz idők járták. Az 1950-es években ellenben csend és béke honolt az országban. „Amerika a legtávolabbi kisvárosban, a legeldugottabb településeken is virágzó középosztálybeli arcát mutatja”, írja a Time riportere. „Az emberek nem gazdagok, de soha még ilyen sok ember nem mondhatta el magáról, hogy jól elboldogul.” Az 1920-as években az országot a politikai polarizáció jellemezte, amelyben élesen szemben állt egymással az uralkodó jobboldal és a háttérbe húzódó baloldal. Ehhez képest az 1950-es évek a politikai kompromisszum jegyében teltek. „A republikánusok és a demokraták meglepő hasonlóságot mutatnak az életfelfogás és a politikai elgondolások terén.” Ekkorra a szakszervezetek a fennálló társadalmi rend alapintézményeivé váltak. A farmerek kedélyesen mondogatták a Time riporterének, hogy ha a szocializmus egyet jelent a farmok támogatásával, akkor ők bizony szocialisták.

A Time szerkesztője nem támaszkodott konkrét bizonyítékokra, amikor arról számolt be, hogy Amerika a mérsékelt középosztály hazájává vált, mégis, sokan mások is ugyanerre a véleményre jutottak. John Kenneth Galbraith például, noha szarkasztikusan és kritikusan ír a The Affluent Society (Kiérdemesült társadalom) című művében a háború utáni Amerika értékrendjéről, azonban kiindulópontjának tekinti, hogy ekkorra a legtöbb amerikai elért egy viszonylag magas életszínvonalat. Néhány évvel később Michael Harrington megírta a The Other America (A másik Amerika) című munkáját, amelyben emlékeztet arra, hogy azért nem minden amerikai tagja a középosztálynak – de még Harrington művéről is elmondható, hogy megírásának apropóját az a tény adta, hogy a szegénység többé nem jelentett problémát a szélesebb társadalmi rétegek számára, és tulajdonképpen kezdett kikerülni az emberek látóteréből. Az említett szerzők megállapításait, ahogy látni fogjuk, a számok is alátámasztják. Amerika az 1950-es években valóban a középosztály társadalma volt, sokkal inkább, mint az 1920-as években vagy akár napjainkban.

Természetesen tovább élt a társadalmi igazságtalanság: a déli államokban szegregáció uralkodott, és az ország egészében elfogadottnak tekintették a nyílt rasszizmust és a nők hátrányos megkülönböztetését. Ugyanakkor az átlagos munkavállalók és családjaik joggal érezhették, hogy minden korábbinál jobban részesei az ország gyarapodásának. A gazdagok ugyanakkor sokkal kisebb vagyonnal rendelkeztek, mint egy generációval korábban.

Amerikában az 1920-as és az 1950-es évek között záródott a jövedelmi olló, csökkent a gazdagok és a munkásosztály különbsége, és a dolgozók egymás közti bérének különbsége is. A folyamatnak Claudia Goldin és Robert Margo gazdaságtörténészek a „nagy kiegyenlítődés” (Great Compression) nevet adták, rájátszva a „nagy gazdasági válság” (Great Depression) kifejezésre. A gazdasági válsághoz hasonlóan a jövedelemkülönbségek csökkenése is az amerikai történelem egyik meghatározó, a társadalmi és politikai szerkezet átalakulását eredményező esemény volt. De míg a gazdasági válság ma is élénken él az emlékezetünkben, addig a nagy kiegyenlítődés szinte teljes feledésbe merült. Ma már természetesnek vesszük a középosztály felemelkedését, ami egykor megvalósíthatatlan álomnak tűnt.