.jpg)
MEGJELENT!
Duló Károly: Párhuzamok
Párhuzamok A filozófia, a tudomány- és kultúrtörténet, valamint a művészettörténet területein egyaránt otthonosan mozgó esszé szerzője azt a kérdést járja körül, hogy mennyiben segítenek az analógiák és párhuzamok a világ megismerésében. Érvelése szerint a legkülönbözőbb dolgok között felismert párhuzamok léte otthonosabbá teszi világunkat, s az analógiák mind a mindennapi életben, mind pedig a tudományban komoly segítséget jelentenek, de előfordulhat, hogy tévútra terelik a gondolkodást. Alapvető tehát az, hogy el tudjuk különíteni a lényegi azonosságokat a felszínes hasonlóságoktól. A kötetet filozófia, a tudomány- és kultúrtörténet iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk.
160 oldal
Ár: 2800 Ft
RÉSZLET
3. A tudomány által feltárt párhuzamokról
A püthagoraszi válasz az, hogy minden dolog veleje a számokban és kölcsönviszonyaikban rejlik. A püthagoreusok16 tehát nagy lendülettel estek neki a számelméleti összefüggések feltárásának abban a hiszemben, hogy ez voltaképpen a lényegvilág közvetlen feltérképezését jelenti. A tudományos közélet egyébként mind a mai napig komolyabban veszi az olyan közleményeket, amelyek igazukat komoly matematikai apparátussal tudják alátámasztani, mint azokat, amelyek nem, sőt még a tisztán szöveges elemzésektől is elvárja, hogy megfeleljenek a formális logika követelményeinek. Teszi ezt annak dacára, hogy nem osztja korlátlanul az említett püthagoraszi alapelvet.
Elveti például a szférák zenéjére vonatkozó püthagoreus okfejtést, amely szerint – mivel a mozgó testek a sebességüktől függő magasságú hangokat adnak ki (?) – az égbolton mozgó csillagok és bolygók is hangokat kell keltsenek. A harmóniák elvének jegyében pedig ebből kell összeálljon a legfenségesebb muzsika, hiszen a világmindenség nem más, mint szép rend, éppen ezért illetik PÜTHAGORASZ és követői az ilyen jelentésű kozmosz szóval.17
Ezen a gondolatsoron mi már könnyedén felülkeredhetünk azzal az érvvel, hogy megengedhetetlen túláltalánosítás volt a megpendített húrnál szerzett tapasztalatokat és következtetéseket rávetíteni az égboltra. Igazunk mellett további adalékul szolgálhat, ha előveszszük a püthagoreus kozmogóniai tanítást. Eszerint kezdetben volt az Egy, mely pontként létezett, ebből jött létre a Kettő, amely egy (egyenes) vonalat határoz meg. Kettőből alakult a Három, s ez már egy sík egyértelműsítéséhez is elegendő. A következő fázis a Négy, melynek révén megjelenik a háromszögekkel határolt gúla, vagyis a térbeliség. Ennek elemei aztán a legtökéletesebb alakzatba állnak össze: így alakul ki a gömb alakú mindenség.
16 Mivel a mestertől egyetlen sor sem maradt ránk, gondolataira csak tanítványai hivatkozásaiból következtethetünk. Magyarán szólva nemigen tudjuk eldönteni, mi ered tőle, és mi a követőitől.
17 Platón ezt írja a Gorgiászban: „A bölcsek is azt mondják… hogy kölcsönösség, barátság, összhangzó rend, józan mérték és igazságosság fűzi össze az eget és a földet, az isteneket és az embereket. Ezért nevezik a mindenséget is világrendnek – kozmosznak.” Egyébként kozmetika szavunk is a szép rend görög kifejezéséből ered.
