Előkészületben:

Rónay Miklós és Szörényi András (szerk.): Elnökségi munka az Európai Unióban

2011 januárjától Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Mit jelent ez a munka? Hogy csinálták mások? Mihez mérjük saját teljesítményünket? Kötetünk az Unió elnökségének intézményét, az elnökségi munkát mu-tatja be. Sorra veszi a Görögország 2003-as elnöksége óta eltelt idôőszakot, az egyes országok e szerepben elvégzett munkáját. Láthatjuk, hogy az elnökséget betöltőországok miként dolgoztak mindannyiunkért, és munka közben mit mutattak meg önmagukról. Így felmérhetjük, hogy a többi ország mit vár el tôlünk, és átgondolhatjuk, hogy mi mit vár-junk el önmagunktól. Ez a könyv nagyrészt nemzetközi kapcsolatok szakos doktoranduszok munkája. Részben kutatásaink, részben munkánk során szerzett szakmai tapasztalatunkat kínáljuk az Unió iránt érdeklôdôknek. Biztosak vagyunk benne, hogy az elnökségi félév nemcsak arra ad jó lehetôséget, hogy Magyarország megmutassa munkáját Európának, hanem arra is, hogy a Közös Európa gondolata azon magyar polgárokhoz is közelebb kerüljön, akik eddig idegenkedtek tôle. Mi ehhez szeretnénk ezzel a kötettel hozzájárulni.

RÉSZLET

Bevezetés

Az Európai Unió sok tekintetben nagyhatalom. Bár a katonai képesség, a gazdasági erő és a politikai befolyás bűvös hármasában egyre élesedő verseny folyik az Egyesült Államok, Kína és az EU között, nem kérdés, hogy az európai integráció közép- és hosszú távon is a nemzetközi rendszer egyik meghatározó hatalmi központja marad. Magyarország e szervezet soros elnökeként 2011-ben kiemelkedő lehetőséget kap arra, hogy megmutathassa önmagát, képességeit, és megjelenítse saját prioritásait. Kötetünk hiánypótló kíván lenni azáltal, hogy a Magyarországra váró feladatokat nem az EU intézményrendszerén, hanem az elnökségek munkájának konkrét eredményein keresztül igyekszik bemutatni. Eközben azonban nem hanyagoljuk el a legszükségesebb fogalmak és összefüggések ismertetését sem.

Felvázoljuk az elnökségi munka tartalmát, annak legfontosabb mozzanatait, és igyekszünk eloszlatni egyes elnökséggel kapcsolatos illúziókat is. A 2011-es magyar elnökséget akkor értékelhetjük majd reálisan, ha megfelelő képet alakítottunk ki magunknak az elnökségi munka tartalmáról, formáiról, arról, hogy mikor tekinthetjük azt sikeresnek. Ahhoz, hogy az európai integráció fejlődhessen, különösen fontos, hogy a civil társadalom fontosnak tartsa az Unió működésének megértését, és minél jobban át is lássa azt. Az úgynevezett demokráciadefi cit csökkentésében meghatározó szerepe van a hathavonta rotáló nemzeti elnökségeknek, mely által az adott ország lakossága jobban sajátjának érezheti az integrációs ügyeket. Ezekben a Lisszaboni Szerződés életbelépését követő években az Európai Unióban több olyan változás is végbemegy, amely jelentős hatással van az elnökségben végzendő tevékenységre. Az új helyzetben különösen hasznos áttekinteni a korábbi elnökségek tevékenységét, és levonni a megfelelő tanulságokat.