.jpg)
Németföldről Németországba (szerk. Frank Tibor)
Magyar kutatók az egyetemes történelemről 3. kötet
Magyar kutatók az egyetemes történelemről. A kötet tanulmányaiban kiemelkedő magyar történészek vizsgálják a német történelem és eszmetörténet csomópontjait a középkortól kezdve a német egyesülésig, a 19–20. századi történelem fordulópontjaival a középpontban. Az írások különös hangsúlyt helyeznek a német történelem önreprezentációjára, azaz arra a képre, amelyet többek között a mindenkori történetírás kialakított Németországról és a németekről.
320 oldal, ár: 3450.- Ft
RÉSZLET
Országgyarapítás a birodalom ellenében
A korabeli események ismeretében meglepőnek tűnhet, hogy a porosz politikai vezetők 1871. január 18-ra tűzték ki a német császárság kikiáltásának időpontját. Hiszen 1870/71 fordulójának mozgalmas történései részben már előbb, részben éppen később tették volna indokolttá a díszes ünnepséget. 1871. január közepén még nem ért véget az 1870 augusztusában kirobbant porosz−francia háború, a kimenetelét eldöntő sedani ütközet és a francia sereg kapitulációja (szeptember 2.) viszont már hónapokkal korábban lezajlott. 1870 szeptemberétől kezdve sorra adták meg magukat a francia erődítmények, a hadieseményeket lezáró fegyverszüneti megállapodásra viszont csak 1871. január 28-án kerülhetett sor. Nem feltétlenül kapcsolódott az időpont a német belpolitika eseményeihez sem.
A porosz vezetőknek már 1870. novemberében sikerült olyan szerződéseket kötniük a délnémet államok (Baden, Hessen, Württemberg, Bajorország) kormányzataival, amelyekben azok kinyilvánították, hogy csatlakoznak a poroszok által vezetett Északnémet Szövetséghez. Bismarck kancellárnak még azt is sikerült elérnie, hogy II. Lajos bajor király – tisztes évi járadék ígérete fejében – a német uralkodó dinasztiák nevében maga szólítsa fel a porosz királyt a császári korona elfogadására. Hozzá csatlakoztak az Északnémet Szövetség küldöttei felhívásukkal: „ha Őfelségének úgy tetszik, a német császári korona elfogadásával az egyesítés munkáját fejezze be”. Ezek után kerülhetett sor a versailles-i palota tükörtermében a német császárság kikiáltására.
