Megjelent:
Sziveri János művei
432 oldal, ár: 3500 Ft
Az 1980-as években szétzúzott legendás újvidéki folyóirat, az Új Symposion főszerkesztőjének, a pesti száműzetésben fiatalon elhunyt vajdasági költőnek az életművéből verseinek összkiadása jelent meg egykor, s tizenhét év múltán csak most kerül sor a teljes munkásságot magában foglaló kötet kiadására. Sziveri János szellemi hagyatéka a kimagasló irodalmi teljesítmény, a kisebbségi sors és a diktatúrával szemben radikálisan vállalt politikai szerep hármas ötvözete. A kötet szerkesztői a költői termés mellett közreadják Sziveri drámáit, képzőművészeti írásait, rajzait, és megszólaltatják az „önéletíró” szerzőt is: A rövid élet titka című groteszk nyomában két 1989-es nagy életút-interjú szövege következik, Sziveri mindkettőben megírta, esszé-szerűen bővítette, formálta a maga válaszait, az egyikben Keresztury Tibor, a másikban a régi barát, Zalán Tibor kérdései nyomán.
Részlet:
Az örök tökéletes
Minden megmarad és nem változik.
Legfeljebb, ha hiányos, mintha
kimozdulna örökösen meghatározott
helyzetéből.
Üveg-fehér apró darabok.
Bonckés a márványüregben, vagy
az értelem legmélyén.
A tökéletes és
szétválaszthatatlan felület-pikkelyek.
Növekszik, változik, minél ésszerűbb!
Akkor legteljesebb, ha hiányos
és örök.
Új ismeretlenek
Leírhattam volna már,
bár írhatnám ezután is. Megvívja
minden örökkön ősi harcát,
keménnyel a lágy, nehézzel a könnyű…
A part a víznek, partnak a fák
a martaléka. Zúzza tárgyait a tér
és a teret a tárgyak.
Hol abbahagyni? Hol abbahagyni?
Felfeslik az ósdi felület, fölsejlik a nyers.
Más tartalom duzzasztja immár a formát.
De, ha rejtett aklod nyitva felejted, égre száll
állat-bokraid füstje. És minden újra ismeretlen.