.jpg)
Könyvhétre készül!
Padisák Mihály: Félszáz év a mikrofon előtt
Padisák Mihály 100 történetben olvasmányosan megírt pályarajza felöleli rádiós pályafutását, melyben volt országjáról riporter, irodalmi, honismereti, tehetségkutató műsorok szerkesztője, rádiódramaturg, kitalálta és meghonosította a vetélkedő műfaját, sok mai nagy művészt indított el ifjan útjára, és rádióhallgatók millióinak szerzett gondolkodásra és cselekvésre késztető élményeket a Miska bácsi levelesládájával. Könyvében bepillantást nyújt a Magyar Rádió életébe, a műsorkészítésbe, felvillannak a kor jeles művészeihez és kedves hallgatóihoz fűződő kapcsolatai. A könyv megjelenése szülinapi köszöntés is az egykori levelezőktől, a júniusban 80 éves Miska bácsinak.
280 oldal
Ár: 2500.- Ft
RÉSZLET
MEGMARADT A 6:3!
1956. november 4-én kora reggel kelvén a rádiókészülékből Nagy Imre kétségbeesett segélykérése hangzott el a világ népeihez. Messziről ágyúzás, fegyverropogás hallatszott. Megint elkezdődött! Tudtam, újpesti otthonunkból hiába is indulnék el a Rádióba. Ott megállt a munka, a felhívás valahonnan a Parlamentből megy a lakihegyi adóra, amíg mehet. A fegyverropogás erősödött, közeledett, majd távolodott s ismét közeledett. Estére ide is elért. A szovjet tankok is. Az előttünk levő térről tüzeltek ágyúikkal valami közeli célpontra. Később kiderült, a Könyves Kálmán Gimnáziumra, ott voltak ellenállók.
Villanyt nem lehetett gyújtani, az ablakot pokróccal fedve sötétítettünk, akár a háború idején. A földre kuporodtunk, ha netán géppisztolysorozat tévedne ablakunk felé, ne érjen bennünket. Tizenhárom hónapos Jutka lányunk bömbölt a sötétben, muszáj volt egy padlóra tett bögrében mécsest gyújtanunk. A rádióból vártunk volna valamiféle híreket, de csak Nagy Imre felhívását ismételték, aztán az is elhallgatott. Alighanem másnap valami távoli, gyenge adóból, ismeretlen hangon kezdték beolvasni egy magát Munkás-Paraszt Forradalmi Kormánynak nevező csoport felhívását. Tudtam, csak valamelyik gyenge vidéki adó lehet. Alighanem a szolnoki. Eltelt néhány nap, míg különböző gócokban tartott az ellenállás. Aztán elhallgattak a fegyverek, síri csend.
Ismét megkíséreltem, hogy begyalogoljak. Itt-ott tankok, szovjet katonák. Készenlétben, mint a börtönőrök. Egy ismét leigázott civil lakosságra felügyeltek. Bródy Sándor utca. A Nemzeti Múzeum patinás vaskerítése kidöntve, a Múzeumkertben tankok állomásoztak. Sok tank. A Rádió épületéhez közeledve borzalmas kép fogadott. Az utcai fronton a második emelet jó része ágyútűztől beszakadt az első emeletbe. A kapu – mily csoda – megmaradt. Az udvaron törmelék, kitört ablakok üvegcserepei és néhány kolléga. A közelebb lakók már egy-két napja bemerészkedtek. Kezdték a tégla-, cserép- és üvegtörmelékeket kupacokba húzni.
