.jpg)
Bizony, bizony, nincs is már messze a Könyvfesztivál, amire természetesen a Gondolat Kiadó is gőzerővel készül. Az alábbi könyvekkel jövünk, feltartóztathatatlanul a Millenárisra, április 23.-25. között.
Németh Pál: Az iszlám
Vallásközi párbeszéd
Alláhu akbar! (Isten a legnagyobb!). Ha a keleti ember a Nyugat érdeklődésének bármely megnyilatkozásával találkozik, akkor az mindig bizalmatlanságot, szemérmes tartózkodást, vagy konkrét félelmekkel átitatott aggodalmat, elzárkózást vált ki belőle. A kíváncsiskodás zavarja a keleti ember szemérmességét, s legszemélyesebb világának megsértését látja benne. A könyv amellett, hogy alaposan, ugyanakkor közérthetően és szórakoztatóan bevezet az iszlám vallási alapjaiba és filozófiai mélységeibe, tárgyalja az iszlám vallási gyakorlatot is (fonetikus átírással segítve az aktuális szövegek megértését, kiejtését). A kötet második része a magyar iszlámkutatás nagy alakjait (Vámbéry Ármin, Goldziher Ignác, Germanus Gyula) mutatja be. Ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik más kultúrák iránt, és szeretne átfogó képet kapni az iszlámról, megismerni és megérteni annak lényegét és rendszerét.
160 oldal
Ár: 1950 Ft
Várható megjelenés: április (Könyvfesztivál)
Ferenczi Attila
Vergilius harmadik évezrede
Könyvfesztiválon bemutatója: április 24. 10:00-11:00, Kner Imre terem
Electa
A 20. század végére az Aeneis az újraolvasás és az átértelmezés szimbólumává vált. Világirodalmi klasszikus szöveg olvasatai ritkán változnak akkorát és olyan hirtelen, mint Vergilius eposza esetében történt ez a második világháború után, és az is ritkán mutatkozik meg ilyen egyértelműséggel, mi vezetett az újraértelmezés kényszeréhez. A 21. század elején az eposz még mindig őrzi szimbolikus erejét, de tudományképünk átformálódása nyomán ez az erő egyre inkább abban a késztetésben nyilvánul meg, hogy még a legtöbbet olvasott és elemzett műveket, így Vergilius eposzát is más szemmel olvassuk újra. Az Aeneis olvasása megajándékozza elemzőit azzal az érzéssel, hogy a tengernyi vele kapcsolatban született szöveg ellenére beláthatatlanul sok és fontos téma vár még megfogalmazásra. A könyv azzal a folyamattal ismerteti meg olvasóit, amely során kialakultak a történetének harmadik évezredét kezdő klasszikus mű értelmezésének keretei, és ezekben a keretekben vizsgálja meg az eposz néhány jól ismert részletét. A szerző külön fejezetekben tárgyalja a nagy történelmi jóslatok beágyazottságát a hősi történetbe, a többértelműség különböző változatait és a vergiliusi történelem-reprezentáció ellentmondásait.
Ferenczi Attila kötete – mely amellett, hogy bemutatja az Aeneis-kutatás legújabb eredményeit, élvezetes olvasmány is – száz év óta az első magyar nyelvű Vergilius-monográfia. A könyvet minden, az antik irodalom, valamint a kortárs irodalomtudomány és hermeneutika iránt érdeklődő olvasónak ajánljuk.
Kb. 200 oldal
Ár: 2700 Ft
Várható megjelenés: április (Könyvfesztivál)
Reybrouck, David van: A járvány
Fordította Bérczes Tibor
Bemutatója: április 21. 17:00, Petői Irodalmi Múzeum
David van Reybrouck régészettel foglalkozó doktori dolgozatát írja, amikor véletlenül kezébe kerül egy könyv, amelyben egy különös plágiumvádról olvas. Elhatározza, hogy kideríti, valóban Eugéne Marais dél-afrikai amatőr természettudós és költő írása alapján született-e az eddigi egyetlen belga Nobel-díjas író, Maurice Maeterlinck könyve a termeszekről. Kutató munkája során megismerkedik az egykor roppant népszerű, de ma inkább csak színpadi szerzőként ismert Maeterlinck írói pályafutásával, amelyben egy idő után a pénz legalább olyan fontos ihletforrás volt, mint a választott tárgy iránti kíváncsiság. Elemezni kezdi, hogyan és miért izgatta a társadalom működésével foglalkozó filozófusokat és írókat a rovarok világa már az ókortól fogva, és egyre kíváncsibb lesz a különös sorsú Marais élettörténetére és személyiségére.
Hogy megismerje Marais életének színtereit és a még fellelhető forrásokat, Dél-Afrikába utazik. Ezzel kilép a könyv- és levéltárak világából, és belép az apartheid utáni ország valóságába, ahol az igazság kiderítése még az esetleges plágium-ügynél is nehezebb feladat. Mind földrajzi, mind szellemi értelemben egyre beljebb hatol Dél-Afrika sűrűjébe, és az addig politikailag mindig „korrekten” gondolkodó szerző egyszer csak azon kapja magát, hogy különös megértés támad benne a számára teljesen elfogadhatatlan nézeteket valló rasszista búrok iránt. Rájön, hogy ezek az emberek az adott, történetileg kialakult kulturális kontextusban bár borzasztóan, de teljesen logikusan gondolkodnak, és ezen csak akkor lehet változtatni, ha ennek tudatában vagyunk, és megértéssel közeledünk feléjük. E felismerés, illetve ennek leírása talán még az izgalmasan alakuló plágium-történetnél is érdekesebb és fontosabb lesz David van Reybrouck és az olvasó számára. A könyv élvezetes tudománytörténeti olvasmány, mely izgalmasan ötvöződik a krimi és az útleírás műfajával.
Kb. 300 oldal
Ár: 3250 Ft
Várható megjelenés: április (Könyvfesztivál)
Reybrouck, David van: A populizmus védelmében
Fordította Bérczes Tibor
Bemutatója: április 21. 17:00, Petői Irodalmi Múzeum
2009-ben David van Reybrouck belgiumi flamand író A populizmus védelmében című esszéje rendkívüli feltűnést keltett Belgiumban és Hollandiában.. Mindkét országban több mint egy évtizede érzékelhető a populistának mondott, főként szélsőjobboldali pártok és irányzatok markáns előretörése, amelyek leegyszerűsített, különösen a bevándorlók ellen irányuló üzeneteikkel sok hívet szereznek a helyzetüket a globalizáció és „tudástársadalom” korában hátrányosnak érző, kevésbé iskolázott rétegek körében. De mi is a populizmus valójában? Puszta retorikai forma, amellyel a médiatársadalom korában minden politikai irányzat él valamennyire, vagy pedig maga a tartalom? És kik az első számú célpontjai? Van Reybrouck lebilincselő esszéje rámutat, hogy a modern nyugati társadalmakban új, elsősorban kulturális jellegű törésvonal van kialakulóban, amely egész életstílusok és világképek között húzódik. A magasan képzett, „kozmopolita” elit, a világot járt, nyitott életet élő rétegek, és a lemaradó, anyagilag akár tehetős, de kulturálisan hátrányos helyzetű tömegek között szinte nincs érintkezés, valóságos szakadék húzódik köztük. A szerző „diplomatársadalmaknak” nevezi a mai fejlett világ országait, ahol az említett, kevésbé képzett rétegek úgy érzik, politikai képviselet nélkül maradtak. Vajon megengedhetjük-e magunknak, hogy ehhez a tömeghez csak a populisták legprimitívebb, agresszív szólamai jussanak el? Erre a kérdésre keresi a választ a fiatal belga író izgalmas esszéje, amely távolról sem tanulság nélküli a mi társadalmunk számára sem.
88 oldal
Ár: 1500.- Ft
Várható megjelenés: április (Könyvfesztivál)
Géczi János: Sajtó, kép, neveléstörténet
Tanulmányok
Iskolakultúra könyvek
Géczi János, az Iskolakultúra főszerkesztője sorra veszi a magyarországi pedagógiai szakmódszertani folyóiratokat a 19–20. századtól a rendszerváltásig. Tárgyalásának szempontjai, súlyponti kérdései: a szaksajtó és a neveléstudomány kapcsolata, a pedagógiai folyóiratok az aktuális társadalmi berendezkedésben, a szo-cialista gyermekfelfogás, a túlkorosok és a felnőttek oktatásának kérdései, megszűnő, átalakuló szakfolyóiratok, az ikonológia-ikonográfia mint a történeti pedagógia segédtudománya.
198 oldal
Ár: 2250 Ft
Várható megjelenés: április (Könyvfesztivál)
Magyar Filozófiai Szemle 2010/I. (54. évfolyam) – Könyvfesztiválon bemutatója: április 23. 12:30-13:30, Kner Imre terem
Filozófiai naturalizmus
.jpg)
A naturalizmus fogalmát többféle értelemben használják a kortárs fiolzófiában, ezek azonban összefüggő problémakört jelölnek ki. A módszertani naturalizmus szerint a tudományok episztemikusan felsőbbrendűek minden más megismerő módszernél. A metafizikai naturalizmus szerint az ontológia szempontjából is a tudományoké a végső szó: a legjobb tudományos elméletek mondják meg, hogy mi létezik. Persze, ha ezt elfogadjuk, felmerül a kérdés: mit tesz hozzá a filozófia a tudományokhoz? A naturalisták mondhatják: egyfelől a tudományok és a filozófia folytonosak, a filozófiai érvelés és a fogalomelemzés nem választható el élesen az empirikus kutatásoktól. Másfelől a filozófia olyan kérdéseket próbál megválaszolni, amelyekkel a tudományok maguk nemigen foglalkoznak, mint például a tudomány megkülönböztetése más szellemi formáktól, azaz a demarkáció kérdése, a különböző tudományos elméletek által feltételezett létezők viszonya, a redukció problémái, vagy a természeti fajták kérdésköre. Persze a naturalizmus helytállósága vagy akár értelmessége is kétségbe vonható, a naturalizmus témája köré felépíthető egy történeti narratíva is a természettudományis és a szellemtudományi hagyomány évszázados vitájáról, a "tudományos filozófia" múlt század végi rivális értelmezéseitől a mai "tudományháborúkig", az anti-pszichologizmustól a naturalizált episztemológiáig és matematikafilozófiáig. Számunk tanulmányai e témákból nyújtanak ízelítőt.
196 oldal
ISSN 0025-0090
Ár: 1200 Ft
