.jpg)
Megjelent!
Együttmûködés – versengés
Szerkesztette: Rab Virág és Deák Anita
Az együttműködés és versengés fontos része az életünknek. Az egyén és a csoport szintjén egyaránt együttműködhetünk vagy versenghetünk egymással. Ahhoz azonban, hogy hosszú távon működjön egy társas kapcsolat, legtöbbször az együttműködés kialakítására és fenntartására van szükség. Milyen feltételek mellett működik a kooperáció, és milyen okok miatt nem? Milyen történelmi tapasztalataink vannak erre vonatkozólag? Hogyan segíthetjük elő egy kapcsolat működését az együttműködés révén? Miért képesek és hajlandóak az együttműködésre egyesek jobban, mások kevésbé? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a 2009 decemberében Pécsett rendezett konferencia, melyet Buda Béla pszichiáter, Gyáni Gábor és Ormos Mária történészek előadásai nyitottak meg. A viták a következő témák köré csoportosultak: az együttműködés biológiai és evolúciós alapjai; nemi különbségek a versengésben; konszenzus és konfliktus a mai magyar társadalomban; nemzetközi együttműködések a 20–21. században. A kötetben a biológus, etológus, közgazdász, pszichológus, szociológus és történész előadók és a vitába később bekapcsolódó kutatók esszéi olvashatók.
300 oldal
Ár: 3250.- Ft
RÉSZLET
Hoffmann Gyula - Mátrai Norbert - Mátics Róbert
A nemek harca
A nemi kiválasztódás (szexuális szelekció) – alapvetés
Minden élôlény legalapvetôbb törekvése, hogy szaporodjon. A szaporodás evolúciós értelemben sikert jelent, ami abban nyilvánul meg, hogy az utódok tovább viszik szülôik „vonalát”, kissé a korszellemnek megfelelôbben fogalmazva: génjeit. Minden hasznos az egyed számára, ami a szaporodási fölény kiharcolása mellett szól. A fitness definíció szerint a túlélés és a szaporodás szorzata, tehát a szaporodási sikert fokozó tényezôk szelektív elônyben vannak (Sparks, 2003; Pecsenye, 2006). A szexuális reprodukció a köztudatban a kooperáció legszebb példája. Az emberi, meglehetôsen romantikus elképzelésekkel szemben a szexualitás komoly feszültségeket okoz a nemek képviselôi között. A kissé pongyola megfogalmazás, a „nemek képviselôi között” fordulat itt mindenképpen indokolt: feszültség van nemeken belül az egyedek között és a két nem egyedei között, sôt – hacsak a szülôk nem rokonok – már az embriók segítése szintjén is küzdelem zajlik a nemek között, hiszen az esetleges más partnerrel való reproduktív siker a hímeknek nem érdeke, így emlôsöknél segíthetik „saját” embrióikat a nôstény kiszipolyozásában (Sparks, 2003; Futuyma, 2005).
A hímek és nôstények csak igen kevés dologban értenek egyet, azaz „genetikai közös érdekük” nagyon könnyen körülírható: nyilvánvalóan ivarsejtjeiket adják az új élet kialakításához, és érdekük, hogy utódaik, amelyek mindkettejük génjeit hordozzák, egészségben felnôjenek. Minden más vitát, feszültséget és bizalmatlanságot szül közöttük. Mi a logikája ennek a „polgárháborús” állapotnak? Minden egyed szeretné faja legkiválóbb egyedének génjeivel vegyíteni sajátjait, hiszen a legkiválóbb utódok létrehozása a saját gének túlélésének legjobb receptje. Ha a nôstény megtalálta a legkiválóbb partnert, fortélyosan megpróbálja megtartani magának, de legalábbis mindent megtesz ennek érdekében. A hím ezzel szemben annyi nôsténnyel párosodna, amennyivel csak lehet.
További baj, hogy a látszat szerint mindig másé a legjobb pár, így az „ügy” soha sincsen lezárva. A hímek kényszerképzete, hogy felszarvazzák ôket, a nôstények pedig „kaphatók”. A szexuális aktus maga sokszor fáradságos, nem biztos, hogy hatékony, sok utánjárással jár – sok energiát emészt fel. A szex maga „nyílt viselkedésforma”, nagy a felhajtás, a kockázatokat kezelni kell. A szexualitás különbözô módon érinti a hím és nôstény egyedeket. Aszimmetriájuk levezethetô ivarsejtjeik különbözôségébôl: a spermium aprócska sejt, amelyet könnyû tömegesen elôállítani, „olcsó”. A nôi szaporítósejtek „drágák”, kevés termelôdik belôlük. Ennek következtében a nôstényeknél akkor sincsen több utód, ha több hímmel párosodnak, gondos mérlegelés szükséges tehát, hogy ki legyen az apa? A „rossz” párosodás, amely sokszor az egyetlen – de mindenesetre sokáig meghatározó – a nôstény életében, komoly fitnesscsökkenéssel jár, ami akár végzetes is lehet. A hímek minél több nôsténnyel párosodnának, mert fitnessük így növelhetô, maga az aktus pedig sok esetben nem igényel túl sok energiát, azaz fitnesscsökkenést.
