.jpg)
Boka László, Sirató Ildikó (szerk.): Érték és értelmezés
Jelen kötet szerzői egy széles művelődéstörténeti horizontban érték és értelmezés filológiai jelentőségét, történeti kontextusát, recepciótörténeti fordulatait vizsgálják. A vizsgálódás több művészeti ágra terjed ki. Hangsúlyosabb az irodalom- és könyvtörténeti értekezés, de a színház és zenetörténet mellett megtalálható a történettudomány is, mint a nemzeti könyvtár fontos szakkönyvtári sajátja. Ezeken túl intézménytörténeti, könyvtártörténeti írások is helyet kaptak a válogatásban. A kötetváltozatos tematikáját az OSZK különböző egységei, páratlan gyűjteményei, tárai és kutatóműhelyei indokolják. Az írások történeti megalapozottsággal kívánnak hozzáférhetővé tenni irodalmi, művészeti, kultúratudományi kérdéseket és kardinális részterületeket, érveket és eredményeket filológiában, kor- és társadalomrajzban egyaránt. Érveit az értékelésnek, a különböző értékelveknek, hiszen művek, művészi értékek és értelmezéseik kijelölése által olyan kérdéskörök kerülnek előtérbe, melyek a széles értelemben értett hagyományértéshez, kulturális kánonápoláshoz és kánonformáláshoz szinkrón és diakrón módon egyaránt kapcsolódnak.
310 oldal, ár: 3900.- Ft
RÉSZLET
Szegedy-Maszák Mihály: A művészetközi vizsgálódás kísértése és akadályai
Napjainkban egyre többen vállalkoznak a művészetek összehasonlító vizsgálatára. A kísértésre az adhat okot, hogy kétségessé vált a szakterületek különválaszthatósága. A közelmúltban Magyarországon is több ülésszakot rendeztek ennek a gondolatnak a jegyében, legutóbb 2009. szeptember 21–22-én, az ELTE Művészettörténeti Intézetében Text and Image in the 19−20th Century of Art of Central Europe címmel, 2010. január 13-án pedig Kép/vers, vizuális és konkrét költészet címmel nyílt nemzetközi kiállítás az óbudai Vasarely Múzeumban.
Úgy vélhetjük, sem a képzőművészetnek, sem az irodalomnak, sőt talán még a zenének sem nyilvánvalóan magától értetődő az ön - azonossága. Kurt Schwitters 1922 és 1932 között készült Ursonate című alkotását 1993-ban a Wergo cég 20. századi zeneműveket közre - adó sorozatában jelentette meg sugárlemezen (CD-n). Költészet-e vagy zene az 1970-ben New Yorkban, a Guggenheim Múzeumban bemutatott I am sitting in a room, Alvin Lucier alkotása, mely egyazon szöveg fokozatosan torzított harminckét hangfölvételéből áll?
A hovatartozás eldönthetetlensége arra is emlékeztet, hogy minden közeg (médium) kevert; minden művészet a közegek átjárhatóságáról tanúskodik (intermediális). Egy középkori kódex, Blake könyvei, Arno Schmidt Zettels Traum (1970) című kötete, az angol születésű Nick Bantock három kiterjedéses („popup”) könyvei vagy a Bevezetés a szépirodalomba látványok is, nem csak elolvasandó szövegek.
Másfelől az olvasásnak és a látásnak a kultúrá - ja mégis elválik egymástól. Mindnyájunk ideje korlátozott, s az irodalmárnak – tisztelet a nagyon ritka kivételnek – nincs szeme, azoknak pedig, akik művészettel foglalkoznak, aligha maradhat elég erejük időigényes szövegek elolvasására. Könnyelműség volna föltételezni, hogy egyazon ember érthet irodalomhoz, képzőművészethez, zenéhez, színházhoz és mozgóképhez.
