Gondolat Kiadó

Mint tudjátok, megjelent november végén Jonas Hassen Khemiri: Montecore - Egy párját ritkító tigris című könyve. Az első visszajelzések szállingóznak a Drága Olvasóktól, így BridgeOlvas nevű bloggerinától olvashatjuk az első és reméljük nem az utolsó recenziót a könyvről.

Köszönjük a lelkes ismertetőt és örülünk, hogy tetszett a könyv. Az utolsó sorban feltett kérdésre nincs még válaszunk, de ígérjük, hogy elsők között fogjuk tájékoztatni a kedves bloggerinát.:)

"Üdv, nyájas olvasó, ki álltadban lapozgatsz a könyvesboltban! Hadd világítsam meg, miért érdemes időt és anyagi javakat invesztálni épp e könyvbe!
Vetítsük magunk elé képzeletünkben, amint a világ legjobb apukája és e könyv szuperhőse fehér öltönyében sétálgat New York-i luxus penthouse lakásának tetőteraszán. Madarak sziluettjei lebegnek a vöröslő égbolt előtt, taxik dudálnak a távolban, és a háttékben egy gigantikus jacuzzi bugyborékol.
Hősünk a manhattani embertömeget figyeli. Macsós lófarka leng a szélben, miközben memóriája újraforgatja életét. A szegény gyermekkor a tunéziai árvaházban, az átpatriáció Svédországba, és a karrierért megharcolt harcok. Illusztris fotókollekciók, gyakori csalódások, ciklikus árulások. A nap alámerül, a jacuzzi bugyog, s ő elmosolyodik, amikor karrierjének késői sikerére gondol.

Nagy örömmel újságoltam itt Nektek pár hete, hogy hamarosan megjelenik a svéd-tunéziai író, Jonas Hassen Khemiri egyik regénye magyarul, a Montecore: Egy párját ritkító tigris. Ez a hír igencsak nagy örömmel töltött el, hiszen - bár szeptemberben hallottam először a szerzőről - már alig vártam, hogy valamit olvashassak Khemiritől, ami aztán a Gondolat Kiadó révén, és a Libri közvetítésével meg is történt. És aztán... elég, ha annyit mondok, hogy éjjel fél egyig olvastam, aztán másnap frissen és üdén mentem az egyetemre? Talán elég, de azért kifejtem.

Mi is történik tehát a Montecorében, ami annyira rabul ejtette a bloggerinát, hogy sutba dobta a nyakába lihegő esszéhatáridőket? Adva van nekünk egy fiatal svéd (de apai ágon tunéziai) írónk, Jonas Khemiri, aki éppen első regénye megjelenése előtt áll, amikor levelet kap apja régi barátjától, Kadirtól, aki azzal a szerény javaslattal él, hogy együttes erővel alkossák meg Jonas "másodlagos könyvét", amely mi másról is szólhatna, mint az író elveszett apjának, Abbasznak életéről? Kadir olyannyira segítőkész, hogy összefoglalókat küld Abbasz múltjáról, és pontos irányelvekkel látja el Jonast arra nézve, hogyan és mire emlékezzen apjával kapcsolatban. A regény első részében Kadiré a főszerep, hiszen az apa gyermekkoráról csak neki vannak emlékei - később aztán a hitelesség kedvéért előtárja Abbasz hozzáírt leveleit is, melodikus svéd nyelvre lefordítva. Később Jonas emlékei is meghallgattatnak, amelyeket a gondos Kadir nem hagy kommentárok nélkül. A két szerző narratívájából aztán elkezd kiformálódni a regény (vagy talán két regény) arról, milyen volt egy tunéziai bevándorló élete Svédországban, milyen egy félig svéd, félig tunéziai gyerek, majd tinédzser élete, milyen az a Svédország, amiről nekem az IKEA és a nagy GDP meg a gender equality jutott eddig először eszembe, hogy milyen a svéd nyelv... és még ezer más dolgot. Mindezt pedig valami olyan őrülten vicces tálalásban és eszméletlen nyelven, hogy tényleg nem lehet letenni a regényt.

Nem tudom, hogy újonnan talált barátom, Kadir miként vélekedik a kérdésről (és nem is ítélhetem meg ezt a kérdést kompetensen, mivel nem beszélek svédül, és így nem olvastam az eredetit), de szerintem a szöveg fordítása fergetegesre sikeredett! Mivel a humor jó része a nyelvhasználatból származik, így ez a fordításban nagyon mellémehetett volna, de nem: sziporkázó és szellemes szöveggel van dolgunk, barátaim. Emellett van egy olyan történetünk, aminek a témái (identitás-keresés, emlékezés, multikulturalizmus, család) hozzám nagyon is közel állnak, és ezeket összemixelve kapunk egy letehetetlen történetet, szóval nem aggódom amiatt, hogy nem fog elkelni még 9 példány."

Már csak egy kérdésem van: mikor olvashatjuk magyarul a következő Khemiri-regényt?