.jpg)
Megjelent!
Tornai József: A szabadgondolkodó
A gondolkodás vagy szabad gondolkodás, vagy nem gondolkodás – ez a mottója Tornai József legújabb, nyolcadik esszékötetének. Erre a fölismerésre épülnek föl aztán az elsősorban filozófiai, kultúrtörténeti, majd a külföldi irodalommal, a saját személye dolgaival, végül költői elődei és pályatársai művével, jelentőségével foglalkozó írásai. A könyvet részletes élet- és pályarajz zárja.
A szerzőt az első részben az emberiség múltja és jövője abból a szempontból érdekli, hogy a kettő milyen bajokkal együtt kapcsolható össze. Megvizsgálja, hogy az animista, mágikus múlt, melyben az ősember élt, a természetet és a titokzatos jelenségeket is értelmezve, mennyire maradt fönn a történelmi időkig, valójában a mai napig, akár mint vallás vagy bölcselet. A második részben világirodalmi rangú, a Föld kultúrájában alapvető szerepet játszó szerzőket vesz szemügyre. A harmadik lépcsőben Tornai a maga költői fölfogását, fejlődésének útját, elveit veszi sorra anyanyelvünk mai állapotával együtt.
308 oldal
Ár: 2950 Ft
RÉSZLET
"A tápláléklánc és az intelligens tervező
Antropológia.
Kr. e. 1 000 000–400 000 év: várható életkor 22 és fél év. Matriarhátus, ősanyakultusz: Kr. e. 10 000 év, élettartam 25 év. Az eke föltalálása, nemek polarizálódása, férfi istenségek, városok, birodalmak: Kr. e. 11 000–2000 év. Élettartam 30-35 év.
*
Melyik költő nem neurotikus egy kicsit? Csak neurotikus hajlamú költő lehet egyúttal sámán is.
*
Struggle for life. Szavaink, nyilatkozataink alapján az ellenség higgye azt, hogy teljesen hülyék vagyunk. Annál inkább kell ragaszkodnunk a magunk igazához a tetteinkben.
*
Az ótestementumi Jahve nevét a magyar Biblia az Úr, az Elohim nevet az Isten szóval fordítja. Máris meghamisítva az eredeti fogalmakat. A keresztény „Isten országa” a zsidóknál „Jahve országa”.
*
A tápláléklánc és az intelligens tervező. A szent szövegek, az őshagyomány (Avesta, Biblia, Upanishádok, Buddha beszédei) szerzői természetesen semmit sem tudtak a táplálékláncról, arról, hogy a legegyszerűbb sejttől az emberig egyik élőlény a másikból szerzi meg az elemeket, vegyületeket, hogy fönnmaradhasson. Magamsem voltam tisztában ennek a ténynek a biológiai, filozófiai jelentőségével. A televízióban látott iszonyú méretű és kivételt nem ismerő mészárlást kellett képileg átélnem, hogy a darwini struggle for life törvényét a maga helyére tegyem. Aki a teremtésben, a Teremtőben hisz, vagy nem is gondol táplálékláncra, vagy valamilyen szörnyet kell az abszolút jóság képzetével összeegyeztetnie, hiszen a tényeket nem tagadhatja.
Elégtelennek tarthatja az evolúciós elméletet a világ, a kozmosz kialakulásának és működésének magyarázatára, de akkor az egymásból élő lények fokozatának valóságára nem tud mit mondani. Pedig ez nagyon jól beleilleszthető az ontológiának az élettelentől, a szervetlentől az élőig, szervesig, sőt szellemiig emelkedő rendszerébe.
A teremtéselmélet megfordítja a sorrendet: abban az intelligens tervező előképe alapján a szellemiből varázsló módjára készíti el, mint jó mester, a kozmoszt. Annak minden lénye, egyedi formája az ő agyszüleménye. És az állandóan mindenütt tapasztalható változások? Egyáltalán: a mulandóság, a katasztrófák, a hibák, a halál. Az egymás után bekövetkező fölépülés és szétesés? Ezt is betervezte az Intelligens Mérnök? A tápláléklánc csakis alulról fölfelé készülhetett: az egysejtűtől, ázalagtól, mikrobától az egyre összetettebb létmódok felé.
Ebben a folyamatban számtalan a zsákutca, fajok, fajták pusztulnak el, és újabbak vágnak neki a fönnmaradás és génátadás föltételektől megszabott küzdelmének. Mert csak az marad meg, az létezik, az szaporodik, fejlődik, ami alkalmazkodni tud a változó környezethez. A tápláléklánc ennek az etikailag tökéletesen semleges dinamizmusnak a megjelenési módja. És ezt a változásban-megszűnésben-keletkezésben ömlő létet nem tervezheti senki. Ez a szép-szörnyű benne.
*
Az abszolút zene. Európa nagy vívmánya a tartalom nélküli, pusztán formai építkezésen alapuló szépség mint művészet kialakítása. Egyetlen más földrész kultúrájában sem ismeretes. Lassan nálunk is kiszorítja, kis hallgatóság igényévé teszi az élőben és elektronikus rögzítésen át áradó fülszemét. Jelezve egy klasszikus korszak végét. Nem európai találmány: Amerika (dzsessz) terjesztette el, az a földrész, ahol semmi más zenei hagyomány (kivéve az indián pentatont, de erre nem épült modern művészet) nem létezett.
*
A művelt ember, aki netán filozófiailag, irodalmilag, sőt természettudományosan is képzett, paradox lény, ha vallásos, hiszen a vallás tanításait egy gyermeki lélek állapotára szabták.
*
Szellemi hiánybetegség. Nem tudom, kijelenthetem-e, hogy aki ma se a költészettel, se a zenével, se a komoly művészet más műfajával sem képes szoros kapcsolatban lenni, ép embernek nevezhető-e? Vagyis, hogy az ilyen homo nonsapiensek roncsok-e, azaz a civilizációs evolúció selejtes termékei-e? Egy régi tibeti vers azt mondja, hogy aki nem foglalkozik az elmúlással meg az élet véres alapkérdéseivel, az lehet nagy tudós, de biztos, hogy bolond. Az emberiség többsége (a nyugati világra zárva a kört) bolond, beteg, kórosan elfajzott.
*
A fojtófüge. Befonja gyökereivel a nála jóval nagyobb fát, föntről indulva így jut a talajig, így szívja el tőle a vizet és a tápanyagot. Végül a fa törzse, kérge elkorhad, és csak a gyökérfonadék fölfelé nyúló csöve marad. Diadalmasan: a fojtófüge él tovább.
