.jpg)
A HVG.hu portálon jelent meg még a múlt hét pénteken A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban (szerk. Fazekas Tamás és Kozma István) könyvünkről egy recenzió Szegő Iván Miklós tollából. Részlet olvasható alant, teljes egészében pedig a linkre kattintva.
Névváltoztatás hazánkban: amikor még a rákosi viperát is magyarosították
Szerző: Szegő Iván Miklós
Volt időszak Magyarországon, amikor még a parlagi (néhol homokinak nevezett) viperáknak is „magyarosítaniuk” kellett, hiszen eredetileg rákosinak hívták ugyan őket, ám volt egy bölcs vezérünk, akit pont ugyanígy hívtak. Mielőtt a számtalan viperaféle és Rákosi elvtárs között eltévednénk, megkérdeztük Kozma István történészt és Farkas Tamás nyelvészt (akik egyébként a viperák névváltoztatására is felhívták a figyelmünket), hogy mennyire volt jellemző a névmagyarosítás Magyarországon.
Magyarországon 350-400 ezer család életét érintették a 19-20. századi családnév-változtatások – mondták a szakértők, akik interdiszciplináris kutatócsoportot hoztak létre az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, több tudományterület bevonásával a névváltoztatások tanulmányozására. (Az alapításban részt vett még Juhász Dezső és N. Fodor János is 2004-ben, és a kutatócsoport a Magyar Nyelvtudományi Társasággal is együttműködik.) A 350-400 ezres adat szerepel abban a 2009 végén megjelent tanulmánykötetben is, amelyet Farkas és Kozma szerkesztett, és ami A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban címet viseli. A kötet egy olyan konferencia anyagát tartalmazza, amelyen a legkülönbözőbb tudományágak – történelem, nyelvészet, szociológia, kultúrantropológia, irodalomtudomány – képviselői a korábban tiltott, illetve elhanyagolt területen, a családnév-változtatások kutatásában elért eredményeikről számoltak be.
A névváltoztatások gyakorisága természetesen időben erősen hullámzik – magyarázta Kozma István. Több szakaszban zajlott ez a folyamat, a XIX. század elején kezdődött, de a kiegyezés (1867) után, különösen az 1880-as években gyorsult fel a névmagyarosítás – merthogy a változások fő iránya mindig is a „magyarosabb” nevek felvétele volt.
Romantikus névadás
A XIX. század elején a romantikus névadás dívott Farkas Tamás szerint, amikor többek közt Jókai regényei is megihlették a magyarosítókat: e korszak termékei a Tollhoni, a Koszorúfi, a Szerelemhegyi vagy éppen a Szentirmay nevek. Ez utóbbi egyébként organikus, természetes úton három okból sem keletkezhetett: először is kellett volna lennie egy Szent Irma nevű személynek, ilyen azonban nem volt. Aztán léteznie kellett volna egy ilyen szentnek ajánlott templomnak, és így a templomról elnevezhettek volna egy Szentirma nevű települést. Természetesen ezek sem történhettek meg, így a Szentirmay név természetesen nem jöhetett volna létre, ha Jókai nem írja meg műveit, ahol Szentirmay Rudolf mellett Kárpáthy Zoltán is feltűnik. Az utóbbi egész névbokrok „ősévé” válik, innen is ered ugyanis Kárpáti, Kárpáthi, Kárpáthy neveink nagy része is.
