.jpg)
Fiziker Róbert: HABSBURG kontra HITLER
A két világháború közötti Ausztriában az anschluss kérdése folyamatosan napirenden volt. Miközben 1918. november 12-én az új osztrák köztársaság önmagát a „Német Birodalom alkotórészének” nyilvánította, néhány száz méterrel arrébb, az Operánál egy kis csoport a Habsburgok fekete-sárga zászlaját tűzte ki. A huszadik századi „nagynémet egység” megakadályozását a hivatásrendi rezsim mellett a következetesen náciellenes és az osztrák államiságot igenlő legitimisták emelték a misszió szintjére. Jelmondatuk így hangzott: „Aki meg akarja menteni Ausztriát, annak H-t H-val kell legyõznie.”
284 oldal
Ár: 3000.- Ft
RÉSZLET
Gustav Wolff ezredes, a botrányhős
Gustav Wolff ezredes 1870. április 28-án született Bécsben. A gimnázium és a műszaki katonai akadémia elvégzése után 1892-ben hadnagyként sorozták be. Csapattesteknél, a vezérkarnál tevékenykedett, emellett képezte magát, és katonai iskolákban tanított. 1902-ben szerezte meg az abszolutóriumot filozófiából és történelemből a bécsi egyetemen, ahol 1947-ben doktori címet szerzett. Háború utáni tevékenységét a Militärgagistenverbandban kezdte a Staatswehr című lap kiadásával,30 ahol – mint meggyőződéses monarchista – elvbarátokat keresett. Pártját azután alapította meg, miután a császár két gyermekét Pranginsba hívta két hét nyaralásra, ilyen módon ismerve el az ezredes tevékenységét.31
A legitimista szervezetek közötti rivalizálás egyik vezéralakjaként meg volt győződve arról, hogy ő jár a helyes úton, bár tevékenysége Károly halála után sohasem vívta ki a császári ház elismerését. Ugyanakkor bizonyos szolidaritás is kialakult a szervezetek között a személyi és stílusbeli ellentétek háttérbe szorításával. Wolff előtérbe állította Ottó osztrák, illetve német császárságát magyar királyságával szemben, és úgy vélte, hogy ezért majd az ősi koronázóvárosban, Aachenban kell trónra ültetni az egész Németországra hatalmát kiterjesztő császárt.32
Szókimondása, a „számos minősíthetetlen szitokszó”33 nem feltétlenül a legitimisták bázisának szélesítését eredményezte. A források hemzsegnek az általa használt, nem éppen irodalmi kifejezésektől. Gömbös miniszterelnököt a húszas években tanúsított magatartása miatt „trotli”-nak34 titulálta. A birodalmi németeket „himnusztolvaj csürhének” nevezte, a náci párt barna színét szerinte Hitler az osztrák feketéből és sárgából keverte, ami „az emberi ürülékhez hasonló”.35 A keresztényszociális vezetőket „kujonoknak” aposztrofálta, akik elárulták a monarchiát.36 Amikor Mussolinit mint „egykori bolsevikot” „köpönyegforgatónak” nevezte, a rendőri jelentés megállapította, hogy „ideje lenne Wolff pszichiátriai kezelésének”. 37 1963. március 26-án hunyt el Bécsben.
30 Öffentliche Meinung… 99. A példányszám 3 ezer körül volt, Friedrich Funder keresztényszociális Reichspostja 30 ezres, Friedrich Austerlitz Arbeiter-Zeitungja 100 ezer fölötti példányszámban jelent meg.
31 Wagner: i. m. 26–27.
32 NPA 234. Rendőri jelentés a Kaisertreuer Volksverband gyűléséről, 1938. február 7.
33 NPA 232. 1926–1930. 1928. március 17.
34 NPA 233. A közbiztonsági főigazgatóság jelentése, 1934. december 26.
35 NPA 234. Jelentés a Kaisertreue Volkspartei és az Eiserner Ring egyik kerületi gyűléséről, 1938. január 27.
36 NPA 232. Jelentés a Kaisertreue Volkspartei gyűléséről, 1932. június 11.
37 Uo. 1933. október 9.
