.jpg)
Októberben megjelenik!
Koen Peeters/Varga Orsolya (ford.): Nagy Európai Regény
Akcentusok A belgiumi flamand író olyan amerikai irodalmi nagyságok példáját követve, mint Tom Wolfe vagy Jonathan Franzen, elhatározta, hogy megírja a Nagy Amerikai Regény európai párját. A regény sajátos felépítéséhez Primo Levi Periódusos rendszer című kötete adta az ötletet. Peeters könyvének valamennyi fejezete egy-egy főváros. Ezzel jelzi, hogy a mai Európa olyan, mintha minden alkotórésze egy-egy „kémiai elem volna az elmés brüsszeli rendszerben”. Theo, a reklámajándékokat értékesítő cég tulajdonosa útnak indítja ifjú munkatársát, Robint, a regény főhősét, hogy puhatolja ki, milyen új módszerekre volna szükség a globalizáció és az euró uniformizált Európájában cége megújításához. Robin konferenciák és tréningek során járja be a kontinenst, közben buzgón készíti feljegyzéseit, szavakról, találkozásokról, beszélgetésekről, hangulatokról. Hamar érzékeli, hogy az üzleti életet mindenütt ugyanaz a marketingzsargon uralja, a nyakkendők, a mobil-csengőhangok és lízingautók, a nemzetközi cégek reklámjai éppúgy felcserélhetővé váltak, mint maguk az emberek, akik csak néha, váratlan helyzetekben mutatkoznak meg bizalmas oldalukról.
A könyv mégsem a kemény európai üzlet harcairól szól, hanem a kisemberek világának szelíden ironikus panorámáját adja. Két történet fonódik egymásba: az idős Theo és a fiatal Robin története. Robin európai körútja során két beszámolót ír egyszerre: egy hivatalos, marketing-szakkifejezésektől hemzsegő jelentést, amely a repülőterek, hotelrecepciók, tárgyalótermek Európáját idézi, és egy másikat, mely informális jegyzetekből, az útja során hallott idegen mondatokból, szavakból, véletlen találkozásokból áll. Ezekből a jegyzetekből egy másik, egy apró eseményekkel, részletekkel teli, emberi Európa rajzolódik ki. Theo végül eladja a cégét, Robin pedig az alapító élettörténetébe mélyed, melyből Európa identitásának egy újabb dimenziója tör elő: a súlyosan terhelt európai történelem, leghátborzongatóbb jeleneteivel. Nemzetközi sikerű regényével az író valóban európai s egyben világirodalmi vizekre evezett.
300 oldal, ár: 2800.- Ft
RÉSZLET
PRÁGA 9.
A prágai repülőtéren egy kávézóban feltűnik egy ellenszenves, durva arcú férfi. Mobiljával folyton a meztelen karú pincérnőt fényképezi. A lány mosolyog, a férfi viselkedése azonban láthatólag feszélyezi. Világosan látom: a pincérnő egyre lassabban dolgozik. Végül már egyáltalán nem mosolyog. Mogorván förmed a vendégekre. Mintha valaki meglopná, és nem tudna védekezni ellene. Amikor a férfi végre távozik, a lány megkönnyebbülten szedi le az asztalt, újra tud mosolyogni. Lehet, hogy a fővárosoknak is van lelke amelyet el lehet lopni? Szép gondolat, ám határozottan nevetséges. Egy város semmilyen módon nem veszíti el magát látogatóiban, hiszen abban a pillanatban elfelejt bennünket, amikor odaérkezünk.
Mégis, nem próbálhatjuk meg észrevétlenül elrabolni egy főváros lelkét? Moleskine füzetemben lapozgatok: Bratislavában szójegyzetet készítettem, Budapesten leírtam egy magyar mondatot. Most Prágában vagyok. Itt egy brainstorming összejövetelen fogok részt venni, az e-auctiont kell elmagyaráznom egy szakmabelinek. Mindeközben mégis az a kérdés foglalkoztat: szükséges-e behatóan ismerni egy várost? Nem, elég egyetlen látogatás, és némi útinaplójegyzet. Európa fővárosait különleges szavak hatják át, ezeket gondosan fel kell jegyeznem, akár egy képletet. Mint az a nő, akit ma láttam a reptéren. A karján cirill betűkkel az állt: „Wanna new Tattoo.” Az ilyesmit fel szoktam írni.
