.jpg)
352 oldal, 3500 Ft
Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalják a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőit, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi törvényeket, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A szigorúan nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írják le, vagyis a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokat és különbségeket elemzik. A kárpátaljai (1998), vajdasági (1999) és szlovákiai (2000) monográfiák után most az összevont ausztriai és szlovéniai kötet jelenik meg. A szerzők: †Szépfalusi István bécsi lelkész és szociográfus, Vörös Ottó nyugalmazott főiskolai tanár (Szombathely), Beregszászi Anikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, és Kontra Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professzora.
És a recenzió:
Nemzetközi kötet, kárpátaljai társszerzővel
A magyar nyelvtudomány – elsősorban politikai okokból – közel hét évtizeden át nem vizsgálta (tegyük hozzá: voltak idők, amikor nem is vizsgálhatta) a Magyarországtól elszakított magyar milliók nyelvének állapotát, nyelvi jogi, nyelvhasználati problémáikat. Az 1990-es évek közepére hatalmas adósságot halmozott fel a magyar nyelvészet e téren. Abban, hogy mára ez az adósság eltűnt, s hogy ma már lényeges információink vannak a kisebbségben élő magyarok által használt magyar nyelvváltozatokról, hatalmas szerepet játszott az a kutatócsoport, mely az 1990-es évek derekán Kontra Miklós vezetésével arra vállalkozott, hogy a nemzetközi tudományos kutatások módszertana szerint, egységes szempontok szerint feltérképezi a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nyelvi helyzetét, nyelvhasználatának jellegzetes vonásait.
A cikk a Kárpátalja.ma kárpátaljai magyar hírportálon és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oldalán olvasható.
A kötet a 17. Élőnyelvi Konferencián is bemutatásra került.
