.jpg)
MEGJELENT!
F. Romhányi Beatrix: A lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn
Pálos gazdálkodás a középkorban
A kötet a középkori gazdaságtörténet egy speciális szeletét, a pálos rend kolostorainak középkori birtokszerkezetét, gazdálkodását és jövedelemtípusait tárgyalja. A munka az egyes pálos kolostorok fennmaradt oklevelei alapján próbálja tisztázni a rend gazdálkodásának rendszerét és összefüggéseit. A szerző egyik legfontosabb új tudományos eredménye annak bizonyítása, hogy a pálos rend a középkorban alapvetően pénzjövedelmeken alapuló gazdálkodásra törekedett. Emellett a külföldi (dalmáciai, itáliai és lengyel) összehasonlító anyag bevonásával rávilágít bizonyos különbségekre is a rend egyes rendtartományai között. A kötetet ajánljuk minden, a középkori magyar történelem, az egyház- és vallástörténet iránt érdeklődő olvasónak.
250 oldal
Ár: 2980 Ft
RÉSZLET
MALMOK
A kolostorok csaknem felénél találunk adatot malmokra, sőt a XIV. századi oklevelek jelentős hányada róluk szól. A diósgyőri, a felnémeti, a ruszkai kolostorok esetében pl. szinte mást nem is találunk az ismert oklevelekben.337 A másik fontos jellemzőjük, hogy a szerzetesek eleve pénzbevételre számítottak belőlük. Az országos szokásnak megfelelően a pálosok is bérbe adták a birtokukban lévő malmokat, a bevételt pedig a privilégiumokban is rögzített őrlési kényszer biztosította. Ezek a kiváltságok messze túlmutattak az egyes kolostorok birtokain, és kivételes helyzetet biztosítottak a szerzeteseknek, illetve a birtokukban lévő malomnak.338 Megjegyzendő, hogy a malmok elsöprő többsége gabonát őrölt, s csupán néhány adatot találunk más típusú malmokra. Közülük három vonatkozik kallómalmokra: az egyik, egy pápai malom a porvai kolostor 1450-es adománylevelében, azzal a megjegyzéssel, hogy átalakítható gabonaőrlésre,339 a másik az ungvári kolostor tulajdonában, két másik, Remetemolna-nak nevezett, és nyilván gabonaőrlésre szolgáló malom mellett bukkan fel.340 A harmadik forrás önmagában is érdekes, mert a regéci kolostor Horvátiban lévő, kétkerekű malmáról azt mondják, hogy egyik kereke gabonát őröl, a másik kerék viszont kallót hajt.341 A negyedik adat egy fűrészmalomra vonatkozik, az elefánti kolostor birtokában (lásd ott).342 Végül szintén a regéci kolostor malmai közül az egyikről kiderül, hogy hüvelyeseket őrölt343 (vö. I. Függelék, 5. táblázat).
337 Vö. DAP I. 68, 154, 171.
338 Az őrlési kényszert biztosító kiváltságok legjobban dokumentált példája a Técső feletti remetei kolostor malmainak biztosított privilégium, lásd alább. A német nyelvterületen Mühlenbannként, illetve Mahlzwangként, Angliában milling soke-ként ismert rendszer az úrbériség egyik legalapvetőbb tartozéka volt, melyet Magyarországon még az úrbér XIX. századi eltörlésekor sem szüntettek meg teljesen. A birtok határain túlnyúló őrlési kényszert ismerték Angliában is. Vö. Holt, Richard: Th e Mills of Medieval England. 3. fejezet: Th e Mill and the Manor. New York, 1988, 36–53. Köszönöm Tringli Istvánnak, hogy a malomjog ezen kérdésére felhívta a fi gyelmemet, és a fejezet egyéb részeiben is számos tanáccsal segítette a munkámat.
339 1450. XI. 30.: MOL DL 14424.
340 1482. V. 29.: MOL DL 17521 és 18125.
341 „molendinum duarum rotarum, una earundem rotarum fruges moliens, altera vero pannum gryseum torculans…”. DAP III. 30.
342 A horvátországi cirkvenicai pálos kolostor 1430-ban kapott engedélyt Frangepán Miklós dalmát bántól fűrészmalom építésére. (VI. 16: MOL DL 34687. – Mályusz 1925, 121 [5. sz.]).
343 Bándi 1985, 589., 596. sz.
